- Kérem, mutatkozzon be röviden.
Bartók Blanka vagyok, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének adjunktusa. 2004-ben végeztem a BBTE földrajz szakán, majd 2005-ben ugyanitt fejeztem be a magiszteri képzést is. A globálsugárzás változásai Európában című doktori disszertációmat 2013-ban védtem meg a Debreceni Egyetemen, Magyarországon. Tudományos tevékenységem középpontjában az éghajlatváltozás kérdésköre áll, elsősorban a napsugárzás tendenciáit vizsgálom, továbbá azokat a légköri komponenseket, amelyek hatással vannak a sugárzásátviteli folyamatokra, mint például a felhőzet, az aeroszolok vagy a páratartalom. Ugyanakkor hatástanulmányokat is készítek, melyekben az éghajlatváltozás következményeit elemzem elsősorban a megújuló energiaforrások felhasználásnak szempontjából. Nincs egy konkrét mottóm, amely a tudományos tevékenységhez fűződő viszonyomat kifejezné, de kipróbálhatunk egy szójátékot: hiszek a tudományban és szeretem a természetet, ugyanakkor hiszek a természetben és szeretem a tudományokat.
- Miért választotta a BBTE-t?
Az egyetem elvégzését követően több külföldi intézetben végeztem kutatómunkát, de ebben az időszakban is folyamatosan együttműködtem a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen dolgozó kollégáimmal. Az egyetem elvégzése után folyamatosan részt veszek a Magyar Földrajzi Intézet oktatási tevékenységében is. Valószínűleg ennek a megszakítás nélküli kapcsolatnak is köszönhető, hogy sohasem terveztem elhagyni a BBTE-t. Tulajdonképpen bárhová megyek is a nagyvilágban, egy nemzetközi együttműködésben kell gondolkodnom, ilyen szempontból talán mindegy, hogy fizikailag hol vagyok. Éppen ezért számomra az a legfontosabb, hogy megfelelő kutatási infrastruktúra álljon rendelkezésemre, ebből a szempontból valóban a nemzetközileg elismert kutatóintézetek nagyon csábítóak. Azt látom viszont, hogy a hazai rendszerben is van lehetőségünk infrastrukturális fejlesztésekre, és örvendek ennek a ténynek. Az infrastrukturális jellegű problémákra eddig még mindig sikerült megoldást találnom vagy itt a BBTE-n, vagy nemzetközi együttműködések révén, tehát eddig semmiféle hátrányom nem származott abból, hogy Kolozsváron dolgozom. És nem utolsósorban, a hosszabb időszakra szóló kutatói pozíciómnak köszönhetően itt egyfajta szabadsággal és függetlenséggel rendelkezem, amely rendkívül fontos a tudományos tevékenységben. Ennek köszönhetően hosszabb időszakra is tervezhetek.
- Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.
Közvetlenül a doktori disszertációm megvédése után a svájci kormány által finanszírozott Sciex-NMSCH (The Scientific Exchange Programme) posztdoktori ösztöndíjban részesültem, amelynek köszönhetően 2014-től egy évig kutatóként dolgoztam az Institute for Atmospheric and Climate Science, Swiss Federal Institute of Technology Zurich (ETH Zürich) intézetben. Ez idő alatt mind az intézetben, mind pedig más kutatóközpontokban dolgozó, világszinten elismert éghajlatkutatókkal volt lehetőségem együttműködni. Ezeknek az együttműködéseknek az eredményei több közös publikációban jelentek/jelennek meg, amelyek közül a legfontosabb a Nature Communications szakfolyóiratban látott napvilágot, The Impact of Climate Change on Photovoltaic Power Generation in Europe (Veszélyezteti az éghajlatváltozás a napenergia szektort Európában?) címmel.
- Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?
Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy lehetőségem volt, és ma is lehetőségem van együtt dolgozni a szakterületemen elismert nemzetközi kutatócsoporttal. A jövőben szeretném folytatni a Zürichben elkezdett vizsgálatokat, de folyamatosan jelennek meg újabb és újabb kérdések, emiatt mindig van új feladat. Ha viszont a külföldi munkastílust az itthonival hasonlítom össze, el kell mondanom, hogy itthon nagyon hiányzik az az információáramlás, amely egy nagyobb kutatócsoportban eleve adott. Éppen ezért hosszú távon egy kutatócsoportot szeretnék létrehozni itt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében, amelyben akár külföldi doktoranduszok és poszdoktori kutatók is dolgoznak. Természetesen ennek létrehozása egy jóval korszerűbb infrastruktúrát feltételez, viszont hazai vagy nemzetközi kutatási projekt révén úgy tűnik, meg lehet valósítani ezt a célt.
- Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?
Ha össze kellene foglalnom az eddigi tevékenységem során szerzett tapasztalataimat, azt kell mondanom, hogy a hatékony munka a legfontosabb, ne pazaroljunk időt és energiát felszínes, felületes tevékenységekre sem a kutatás terén, sem az oktatásban. A BBTE-n megszerezhető tudományos ismeretek nemzetközi színvonalúak, tehát csak előre kell tekintenünk, és világszinten is értékesítenünk az elért eredményeinket. Ebben a munkában csak bátorítani tudom valamennyi kollégámat.
További interjú: a Szabadság napilap Mentor sorozatában