Interjúsorozatok

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem egy komprehenzív, átfogó egyetem abban az értelemben, ahogyan minden szinten értékállóvá teszi az akadémiai megvalósításokat:

  • kutatás;
  • oktatás;
  • a közösségnek nyújtott szolgáltatások;
  • adminisztráció, az évente kiosztott tudományos és oktatói teljesítményért járó díjak, valamint saját alkalmazottainak nyilvánosság előtti kiemelése (pl. a hét tanára) révén.


Egy world-class típusú egyetemen a nemzetközi szintű versenyképességi előny a kiemelkedő szakembereknek köszönhető. Ők alkotják a BBTE láthatatlan/ virtuális kiválósági kollégiumát, amelynek meghatározója az az egyszerű tény, hogy tagjai – ki-ki a saját szakterületén –, a nemzetközi kiválósági szövetségben játszanak.
Ebben a kontextusban a BBTE kutatásért, versenyképességért, kiválóságért és tudományos publikációkért felelős rektorhelyettese által készített kiválósági interjúk kiegészítik a fent említett egyéb eljárásokat, amelyek már értékállóvá teszik a BBTE akadémiai közösségének megvalósításait.
Az elindított interjúsorozat célja, hogy azokra az egyetemi oktatókra és kutatókra fókuszáljon, akik közvetlenül hozzájárulnak a BBTE nemzetközi versenyképességének/ kiválóságának öregbítéséhez. Az interjúkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik:

  • befolyásos nemzetközi folyóiratokban (Nature/ Science/ a Web of Science adatbázisban jegyzett top 10 publikáció, az adott szakterületről) és neves nemzetközi kiadóknál publikáltak (pl. az Oxford University Press rangú kiadóknál szerzőként/ társszerzőként megjelentetett tudományos munkák);
  • nagy értékű nemzetközi kutatói projektek vezetői (pl. European Research Council/ ERC, 1.000.000 euró feletti nemzetközi projektek stb.);
  • elentős nemzetközi tudományos díjat, elismerést kaptak valamely szakterületen. Az interjúkat román és angol nyelven közöljük, de egyes szövegeket magyarra és németre is lefordítunk.

dr. Basarab Nicolescu egyetemi tanár – elméleti fizikus, a Román Akadémia tiszteletbeli tagja, a BBTE társult oktatója

Kérem, mutatkozzon be röviden.

1968 óta Franciaországban vagyok. 1970-ben beléptem a Nemzeti Tudományos Kutatási Központba (CNRS). 1972-ben lettem a fizikatudományok doktora (Doctorat d’État ès-Sciences Physiques) a párizsi Pierre et Marie Curie (Paris VI) Egyetemen. Teljes tudományos karrieremet a Nemzeti Tudományos Kutatási Központnál (CNRS) folytattam elméleti fizikusként, a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbig, egészen 2008-ig, amikor nyugdíjba vonultam. Dolgoztam a Nukleáris Fizika, Elméleti Fizika Alegység Kutatóközpontban (Orsay), majd később a Nukleáris Fizika és Magas Energiák Laboratóriumában, a Paris VI. Egyetemen. 2001-ben a Román Tudományos Akadémia tagjává választottak.

Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

45 évvel ezelőtt, 1973-ban, Leszek Łukaszuk (1938–2007) lengyel fizikussal együttműködve egy új elméletet fogalmaztunk meg a magas energiák erős interakcióinak keretében, amely a fizika alapelvein nyugszik (aszimptotikusság elve). Az Odderonnak nevezett eredményfogalom forradalminak számított abban az időben, sőt eretneknek is, és heves vitákat hozott felszínre, ugyanis megkérdőjelezte néhány jelentős fizikus számos munkáját. Kísérleti következményei látványosak voltak. Egyszerűen szólva az Odderon fontos különbséget vezet be a részecske-részecske és a magas energiák antirészecske-részecske diffúziói között. Mindaddig azt hitték, hogy a magas energiák esetében ezek azonosak. Az Odderon tehát szorosan összefonódik az anyag-antianyag diszimmetriájával. Negatív paritású diffúziós amplitúdóban jelenik meg.

Tíz évre rá a kvantikus kromodinamika újra felfedezi ezt. Ennek az elméletnek valódi esztétikai szépsége van, és kísérleti szintű sikere fenomenális, de hiányzott az Odderon nyilvánvalósága, ami nagyon magas energiákat követelt, amelyek mostanáig nem álltak rendelkezésünkre. Az volt az ötletünk, hogy megvalósítsuk az erős interakciók maximalitását: az erős interakcióknak a lehető legerősebbeknek kell lenniük. Nevezetesen, a fizika alapelvei szerint érvényes korlátoknak telítetteknek kell lenniük a hadron-hadron diffúzió hatékony szakaszaira, valamint az antihadron-hadron és hadron-hadron diffúzió közötti hatékony szakaszok különbözőségeire vonatkozóan. Pontosan ezt valósítja meg az Odderon az antihadron-hadron és hadron-hadron diffúzió közötti hatékony szakaszok különbözősége érdekében. Az Odderon-fogalom jóval általánosabb mint egy új részecske posztulálása. A kvantikus kromodinamikában ez felel a páratlan számú gluonokhoz kapcsolódó állapotért.

2017 szeptemberében a TOTEM-kísérlet szóvivője, Simone Giani professzor, a genovai székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezethez (CERN) tartozó nagy hadronütköztető (LHC) részéről megkeresett, és elmondta, hogy ők egy 13 teraelektronvoltos energia esetében felfedeztek egy pontos, vitathatatlan hatást, amely az Odderon-elmélet létezését igazolja.

Meghívott, hogy tartsak egy szemináriumot az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN), ahol két napon keresztül (2017. szeptember 25–26.) részletekbe menően beszélgettem a TOTEM-kísérlet tagjaival.

Azonnal meg is írtuk Evgenij Martynov ukrán fizikussal – aki a kijevi Ukrán Tudományos Akadémia keretében működő Bogolyubov Elméleti Fizika Intézet fizikai hálózatok számítási laboratóriumának igazgatója –, a „Did TOTEM experiment discover the Odderon?” című tanulmányunkat, amely egy neves nemzetközi fizikai szaklapban jelent meg, Physics Letters B, vol. 778, 10 March 2018, p. 414–418.

Az Odderon kísérleti felfedezésének nagy visszhangja volt a nemzetközi sajtóban. Részben, ennek köszönhető egy újabb cikk témája is, amely az ismert « CERN Courier » folyóirat 2018. áprilisi számában jelent meg.

Természetesen ezt az első visszaigazolást új kísérleti adatokkal kell alátámasztanunk. Ugyancsak a TOTEM-kísérlet keretében fognak hamarosan közzétenni a differenciális hatékony szakaszokra vonatkozó adatokat, szintén a 13 teraelektronvoltos energia szintjén, amelyek remélhetőleg az Odderon újabb igazolását fogják eredményezni.

Miért vállalt együttműködést a BBTE-vel?

2006-ban neveztek ki az Európai Tanulmányok Kar egyetemi tanárává, ahol filozófiai doktori programot vezettem »transzdiszciplinaritás« témában. Mostanig 15 doktorandusz védte meg disszertációját szakmai irányításom mellett. Még egy doktoranduszom van (Emil Hurezeanu nagykövet), akinek 2019 szeptembere előtt kell megvédenie doktori dolgozatát.

Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Nagyon boldog vagyok, és megtisztelő számomra, hogy az ország legjelentősebb egyetemének akadémiai közösségéhez tartozhatom. Remélem, hogy amit az Odderon történetéről meséltem, más kutatóknak is javára szolgál a BBTE-n: a tudományos kutatás megtanít bennünket a türelem és kitartás erényére, és az igazságban való hitre.

Minden cikk
az Interjúsorozatból