Interjúsorozatok

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem egy komprehenzív, átfogó egyetem abban az értelemben, ahogyan minden szinten értékállóvá teszi az akadémiai megvalósításokat:

  • kutatás;
  • oktatás;
  • a közösségnek nyújtott szolgáltatások;
  • adminisztráció, az évente kiosztott tudományos és oktatói teljesítményért járó díjak, valamint saját alkalmazottainak nyilvánosság előtti kiemelése (pl. a hét tanára) révén.


Egy world-class típusú egyetemen a nemzetközi szintű versenyképességi előny a kiemelkedő szakembereknek köszönhető. Ők alkotják a BBTE láthatatlan/ virtuális kiválósági kollégiumát, amelynek meghatározója az az egyszerű tény, hogy tagjai – ki-ki a saját szakterületén –, a nemzetközi kiválósági szövetségben játszanak.
Ebben a kontextusban a BBTE kutatásért, versenyképességért, kiválóságért és tudományos publikációkért felelős rektorhelyettese által készített kiválósági interjúk kiegészítik a fent említett egyéb eljárásokat, amelyek már értékállóvá teszik a BBTE akadémiai közösségének megvalósításait.
Az elindított interjúsorozat célja, hogy azokra az egyetemi oktatókra és kutatókra fókuszáljon, akik közvetlenül hozzájárulnak a BBTE nemzetközi versenyképességének/ kiválóságának öregbítéséhez. Az interjúkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik:

  • befolyásos nemzetközi folyóiratokban (Nature/ Science/ a Web of Science adatbázisban jegyzett top 10 publikáció, az adott szakterületről) és neves nemzetközi kiadóknál publikáltak (pl. az Oxford University Press rangú kiadóknál szerzőként/ társszerzőként megjelentetett tudományos munkák);
  • nagy értékű nemzetközi kutatói projektek vezetői (pl. European Research Council/ ERC, 1.000.000 euró feletti nemzetközi projektek stb.);
  • elentős nemzetközi tudományos díjat, elismerést kaptak valamely szakterületen. Az interjúkat román és angol nyelven közöljük, de egyes szövegeket magyarra és németre is lefordítunk.

Dr. Monica Focşan (Iosin) – Fizikus, I-es fokozatú tudományos kutató, Interdiszciplináris Bio-Nano Tudományok Kutatóintézete

 

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Kérem, mutatkozzon be röviden.

Válasz:

Monica Focşan vagyok, és I-es fokozatú tudományos kutatóként dolgozom az Interdiszciplináris Bio-Nano Tudományok Kutatóintézetének Nanobiofotonikai és Lézer-Mikrospektroszkópiai Központjában. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Fizika Karának orvosi fizika szakán végeztem, majd ugyanitt folytattam magiszteri tanulmányaimat a komplex molekuláris rendszerek képzési program keretében. Kutatói tevékenységem már az egyetem idején elkezdődött, és 2006-ban magiszteri hallgatóként, Erasmus-ösztöndíjjal a grenoble-i (Franciaország) Joseph Fourier Egyetem Laboratoire de Spectrométrie Physique laboratóriumban kutathattam. A javasolt kutatási téma rendkívül ambiciózus volt nemcsak számomra, hanem annak a kutatócsoportnak is, amelyben dolgoztam, ugyanis a lézerimpulzusok legelső felhasználása volt olyan biokompatibilis proteikus mikrostruktúrák előállításában, amelyek képesek élő sejteket integrálni mesterséges szövetek előállítása céljából.

Ugyanezen év őszén elkezdtem doktori tanulmányaimat a Fizika Kar doktori programja keretében, dr. Simion Aştilean egyetemi tanár tudományos irányítása mellett, a franciaországi Joseph Fourier Egyetem kutatója, dr. Patrice Baldeck társvezetésével. Doktori tanulmányaim idején tudományos tevékenységem középpontjában az arany nanorészecskék bioszintézise, az optikus tulajdonságok jellemzése, valamint a releváns biomedikális alkalmazások bemutatása állott. Abban az időszakban részesültem a legelső kutatói ösztöndíjban a fiatal doktoranduszok számára meghirdetett országos megmérettetés eredményeként (TD ösztöndíj), majd ezt követően két nemzetközi ösztöndíjat is megnyertem Svájcban, az Agence universitaire de la Francophonie (AUF) és a World Federation of Science (WFS) révén. Az első ösztöndíj lehetőséget biztosított számomra, hogy újból a grenoble-i Interdiszciplináris Fizika Laboratóriumban dolgozhassam. Az egyik legfontosabb eredmény ebben az időszakban – a francia kutatócsoporttal együttműködésben – olyan átlátszó plazmonikus „nanokonténerek” tervezése és gyártása volt, amelyek fluoreszkáló molekulák tárolására képesek, és ezáltal „megvédik” ezeket a foto-oxidációtól az intracelluláris, sejten belüli megjelölés érdekében. Ez a rendkívül érdekes eredmény egy magas impaktfaktorú folyóiratban látott napvilágot [Nano Letters, Impact Factor ~ 13.19].  Később, a doktori tanulmányokat követően, tudományos tevékenységem kiterjedt a plazmonikus nano-bioszenzorok területére is, amelyek lehetővé teszik bizonyos releváns biomarkerek gyors, érzékeny és valós idejű detekcióját.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

Válasz:

2013-ban a Parteneriate-Proiecte Colaborative de Cercetare Aplicativă (PN-II-PCCA-2013-4-1961), [Partnerségek-Alkalmazott Kutatások Együttműködési Projektje PN-II-PCCA-2013-4-1961] program keretében egy jelentős projektet nyertünk, amelyet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kutatócsoportjaiból álló konzorcium és egy magáncég (April) valósított meg. A kutatási projekt során egy erős és ultraérzékeny optikai szenzor modelljét hoztuk létre, sajátos biomarkerek valós idejű detekciója céljából, amelyek valós biológiai folyadékokban előforduló betegségekre jellemzőek. Az általunk javasolt nanoszenzor eredetisége abban állott, hogy egy olyan plazmonikus réteg integrálását tette lehetővé, amely egy mikrofolyadék áramlatra optimalizált válasz volt, és ezáltal megkönnyítette a miniatürizálást, a hordozhatóságot és az elemzéshez szükséges idő lecsökkentését. A projekt keretében létrehozott tudományos eredmények több Q1-es zónához tartozó szaklapban is megjelentek, a legutóbbi cikk 2017-ben látott napvilágot a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Reports című neves folyóiratban. Ugyanakkor, ennek az interjúnak az elkészítésére egy másik tudományos teljesítmény adott alkalmat: első szerzője vagyok a A simple and efficient design to improve the detection of biotin-streptavidin interaction with plasmonic nanobiosensors, DOI:10.1016/j.bios.2016.07.054) cikknek, amely a Biosensors and Bioelectronics folyóiratban jelent meg (Impaktfaktor: 7,78), ez világszinten a bioszenzorika első számú szakfolyóirata.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Miért választotta a BBTE-t?

Válasz:

Döntésem meghozatalakor sokat nyomott a latban az a tapasztalat, hogy esélyem volt a BBTE kiváló kutatóiból álló csoportban dolgozni, amelyet Aştilean professzor úr irányított; ő volt az a személy, aki bátorított, hogy saját kutatási témákat javasoljak, és innovatív projektjavaslatokat nyújtsak be. Éppen ennek a „szabadságnak” köszönhetem mindazokat a kiemelkedő tudományos eredményeket, amelyek szakmai elégtételt jelentettek számomra: fontos projektek elnyerését (Partnerség, Fiatal Kutatók, román-francia kétoldalú nemzetközi projekt, a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért (2016) ösztöndíj, Rada Mihalcea díj a tudomány és mérnöki tudományok fiatal kutatóinak (2016), a BBTE által adott kiválósági díj a tudományos kutatásért (2016); és meggyőztek arról, hogy bölcs döntést hoztam a kutatócsoport és egyben a BBTE mellett.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?

Válasz: A közeljövőben a habilitációs dolgozatom befejezésére fogok összpontosítani, amely lehetőséget biztosítana számomra, hogy saját kutatócsoportot hozzak létre, és megszilárdítaná a kutatásaim függetlenségét. Hosszabb távon szakmai stabilitást szeretnék elérni az intézet keretében, meghatározatlan időre szóló kutatói állások engedélyezése révén, azzal a tudattal, hogy a BBTE erőfeszítést tesz ennek érdekében. Ez a pozíció lehetővé tenné számomra, hogy továbbra is az intézetnél maradhassak, folytathassam a kutatómunkát az intézet kivételes felszereltségének köszönhetően, és hozzájárulhassak a BBTE kiválóságához.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Válasz:

Minden alkalommal büszkeség tölt el, amikor a franciaországi kollégák megjegyzik, hogy jóllehet 10–15 évvel ezelőtt a közös kutatói tevékenység főként a franciaországi laboratóriumokban zajlott, jelen esetben a helyzet megváltozott, és most itt is mindent el lehet végezni a BBTE kiváló infrastruktúrájának köszönhetően. Ezenkívül elmondható, hogy a kiváló felszereltség mellett még két meghatározó dolog létezik, amelyek kiemelkedő: elhivatott fiatal kutatók és merész ötletek. Ezért határozottan hiszem, hogy a BBTE-n létezik olyan akadémiai környezet, amelyben nemzetközileg elismert eredményeket lehet elérni.

Személyes kutatói oldalak:

https://scholar.google.ro/citations?user=ECM7N6sAAAAJ&hl=en

https://www.researchgate.net/profile/Monica_Focsan

 

 

Minden cikk
az Interjúsorozatból