Kérdezett Daniel David egyetemi tanár, a BBTE rektorhelyettese
- Kérem, mutatkozzon be röviden.
Néda Zoltán vagyok, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika Doktori Iskolájának társult egyetemi tanára, valamint 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Kutatási területem az interdiszciplináris alkalmazású statisztikus fizika. Különösen érdekelnek a kollektív, emergens jelenségek, a fázisátmenetek, a sztochasztikus folyamatok és a spontán rendeződési problémák, a spontánul kialakuló mintázatok, önszerveződések témaköre komplex rendszerekben. A kutatásra nem foglalkozásként, hanem elsősorban intellektuális hobbiként tekintek. Számomra a szerteágazó emberi kíváncsiság sokkal fontosabb, mint a tudománynak valamelyik szűk területén való kizárólagos képzettség. Mindig is nyitott voltam újabb kérdések és szakterületek irányába, ahol elméleti fizikai és matematikai tudásomat kamatoztathattam.
- Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.
Két tanulmányt közöltem a Nature szakfolyóiratban, mindkettőt a spontán önszerveződésekről. Az első cikkben a vastaps spontán kialakulási mechanizmusát vizsgáltuk, elméleti leírást adva egy egyszerű fizikai modellen keresztül. A Nature-ben megjelent másik cikkben spirál alakú törések kialakulását figyeltük meg vékony rétegekben. Mindkét tanulmány kiindulópontját elbűvölő emergens jelenségek tapasztalati megfigyelése képezte, egy egyszerű feladat, amellyel korábban még nem foglalkoztak.
- Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?
Szeretném folytatni kutatásaimat a kollektív jelenségek és a spontán önszerveződések területén, interdiszciplináris kérdéseket tanulmányozva. Számtalan érdekes kérdés van még a tarsolyomban, amelyek arra várnak, hogy időt szakítsak rájuk. Rendkívül örvendenék egy szabbatikus évnek, amelynek során lehetőségem lenne arra, hogy még többet foglalkozzak ezekkel a kérdésekkel, és egyúttal újabb nemzetközi kapcsolatokat is kialakíthassak. Egy másik téma, amely a szívemhez talán még közelebb áll, az a fizika alapjainak a posztulátumokon keresztüli lefektetése, valamint annak a kimutatása, hogy az egész fizikai gondolkodásunk, a fizika tér és ideje a fényre épül. Erről szeretnék írni egy népszerűsítő könyvet.
- Miért választotta a BBTE-t?
Sok országban dolgoztam már, és lehetőségem adódott, hogy állandó oktatója és kutatója lehessek a külföldi egyetemeknek (Amerikai Egyesült Államok, Norvégia), mégis a BBTE jelentette és jelenti számomra az igazi otthont. A Farkas utcához kötődnek iskolai és egyetemi tanulmányaim. A BBTE főépületével szemközt, a Báthory líceumban tanultam 12 évig, majd átkerültem az utca másik oldalára, és négy évig voltam hallgatója a Fizika Karnak. Ugyanitt folytattam doktori tanulmányaimat is. A BBTE befogadó légkört jelentett számomra, ahol nem nehezedett rám teljesítési nyomás, eredményeim közzététele érdeklődésemből fakadt. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem csak egy szűkebb szakterület specialistájává váltam, és lehetőségem adódott minden olyan témával foglalkozni, amelyek izgalmasnak bizonyultam számomra. Megvolt a szabadságom, hogy választhassak a kutatandó témák között, és mindig rendkívüli hallgatók vettek körül. A kollégáim minden oktatói és kutatói tevékenységemben támogatnak és segítséget nyújtanak.
- Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?
Ne essünk a kvantitatív szcientometria csapdájába. A kutatás inkább művészet és nem egy iparág. Nem a megjelent tudományos publikációk vagy az elnyert kutatói pályázatok száma jelenti a kutatás valódi termékét és értékét. A valódi értéket azok a hallgatók jelentik, akiknek kíváncsiságát felkelthetjük és tudományos érdeklődését fejleszthetjük, valamint azok az eredmények, amelyeket a tudományos közösség elfogad és beszél róluk. Napjainkban nagyon könnyű közzétenni valamit, ugyanis a szakfolyóiratok száma exponenciálisan növekszik, és a a kiadók számára a közlés egy nyereséges vállalkozássá vált. Viszont jóval nehezebb elérni, hogy a megjelent tartalmakat el is olvassák, és ezeknek tudományos hatása is legyen. Erre az utóbbi szempontra kellene jobban odafigyelnünk a BBTE-n is.
Személyes kutatói honlap: http://www.phys.ubbcluj.ro/~zneda/
További interjú a Szabadság 2016. május 3-i számában