Kérdezett Daniel David egyetemi tanár, a BBTE rektorhelyettese
- Kérem, mutatkozzon be röviden.
Mihai Pușcaș vagyok, az Alexandru Borza Botanikus Kert II-es fokozatú tudományos kutatója, és immár 16 esztendeje dolgozom itt. 2008-tól a biológiai tudományok doktora vagyok a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, valamint a grenoble-i (Franciaország) Joseph Fourier Egyetemen. Kutatói tevékenységemet főként a biogeográfia és az alpesi ökológia szakterületén végeztem, a Kárpátokban és Európa egyéb fontos hegyláncolatainak ökoszisztémáiban fellelhető, magasabb fekvésű lágyszárúak ökoszisztémájának szerkezetére, működésére és dinamikájára fókuszálva. Engem folyton érdekelt az újító technikák alkalmazása a biológiának ebben a két nagyobb ágában, és itt megemlíteném a genetikai markerek használatát is a molekuláris és filogeográfiai ökológiai megközelítések során. További említést érdemel egy dinamikusabb szakterület, amelyben szintén aktívan tevékenykedtem: a természetes ökoszisztémák összetételére és működésére gyakorolt makroklimatikai változások hatásának tanulmányozása.
- Miért választotta a BBTE-t?
Az egyetemválasztás magától értetődő volt. Alapképzettségem szerint botanikus vagyok, a biológiának ez az elbűvölő területe már gyerekkoromban szenvedélyemmé vált. Az egyetem Botanikus Kertje a növénytani tanulmányok alappillére, és a kolozsvári botanikai iskolának (sensu lato) a XIX. századtól számítható hagyománya van, a megszerzett hírnév időközben átlépte az ország határait. 2000-ben egy újabb kutatócsoport tagja lettem, amely ebben az intézményben jött létre, és arra törekedett, hogy új lendületet adjon a Botanikus Kertben zajló növénytani kutatásoknak. Termékeny és intellektuálisan serkentő környezetbe kerültem, és arról elég hamar meggyőződhettem, hogy fontos tudományos projekteket valósíthatok meg azon a szakterületen, ahol tevékenykedni szerettem volna. Már a kutatói pályám legelején intenzív kapcsolatot tartottam fenn a Románián kívüli laboratóriumokkal, ugyanis doktori tanulmányaimat közös témavezetésű rendszerben végeztem a grenoble-i egyetemen, ahol Európa egyik legjelentősebb alpesi ökológiai kutatólaboratóriuma található. Kihívást jelentett számomra az, hogy Kolozsváron „forróbb” kutatási témákat folytassak és dolgozzak ki, amely szerencsére in situ megkapta a szükséges támogatottságot is.
- Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.
Ebben a kontextusban néhány olyan releváns eredményt fogok megemlíteni, amelyek a természetes ökoszisztémák összetételére és működésére gyakorolt makroklimatikai változások hatásának tanulmányozásával kapcsolatosak. Ez a téma nemcsak a tudományok világában, hanem általában az emberi társadalomban is „forrónak” számít minden olyan következményével együtt, amely a jelenben meghozott politikai és gazdasági döntésekből származik. Egy konkrét adat hiánya megnehezíti egy realista forgatókönyv megvalósítási folyamatát a természetes biológiai rendszerek működésére és fejlődésére gyakorolt változások hatásával kapcsolatban. Egy kiterjedt konzorcium keretében, amely egybefogja az európai alpesi ökoszisztémák tanulmányozásába bevont legfontosabb laboratóriumokat, elkezdtük az első ilyen jellegű kutatásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy már az európai alpesi ökoszisztémák szintjén szerkezeti változásokat fedezhetünk fel, és egy általános termofilizációs jelenséggel állunk szemben (a hideghez alkalmazkodott növényfajok háttérbe szorulnak, a melegkedvelők előretörnek), amelynek negatív következményei lehetnek közép- és hosszútávon. A megszerzett adatok minőségét a legfontosabb szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok sorozata igazolta (Science, Nature Climate Change, Global Change Biology). Kutatásaink hatása a tudományos világban nagyon jelentős volt, az említett tanulmányok bekerültek a Web of Science kutatói adatbázis Highly Cited Papers kategóriájába (a Környezettudomány/ Ökológia kategória legidézettebb 1% cikkei közé). Itt szeretném megjegyezni, hogy ezek az eredmények hosszas kutatások gyümölcsei, a kísérletek kezdetétől számított több mint 11 év után. A tudománynak abban a világában, ahol az időnek már nincsen türelme (hogy Marin Predát idézzem), eléggé nehéz megtervezni, támogatni és fenntartani hasonló kísérleti apparátust, fontos és hatásos eredmények nyilvántartásával együtt. De a konzorcium keretében sikerült megtartanunk az aktív kutatási felületeket és ezenfelül az elméleti keretet is sikerült kiteljesítenünk, hogy a jövőben is tervezhessünk az eddigiekhez képest legalább ennyire érdekes eredményeket.
- Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?
A továbbiakban szeretném elmélyíteni az eddigi kutatási területeket a Kárpátok és Európa egyéb hegyláncolatai magaslati ökoszisztémáinak vonatkozásában, amelyekhez újabb kutatási szempontokat szeretnék hozzárendelni. A Kárpátok láncolatának növénydiverzitási tanulmányozására fordított több mint 15 évi munka egy tekintélyes méretű adatbázis létrehozását is eredményezte, valamint egy jelentős szakértői elemzést a magaslati taxonok és növényközösségek eloszlásával, szerkezetével és jellemzőivel kapcsolatban. Egy részüket feldolgoztuk már, és ezekből születtek a biogeográfiai és makrobiológiai tanulmányok. Továbbá a kialakított nemzetközi együttműködések hozzáférést biztosítanak az európai hegyi biodiverzitást tanulmányozó központok munkatársai által rögzített adatokhoz. Egy körvonalazódó, nagyobb lélegzetű projekt egy olyan központ létrehozása lenne, amelyben a Kárpátok biodiverzitásának tanulmányozása valósulna meg, a Nyugat-Európában az Alpok, a sarki ökoszisztémák stb. vizsgálatára létrehozott központokhoz hasonlóan. Ez a kutatóközpont lehetővé tenné az eddigi kolozsvári szakmai tapasztalatok jobb egybehangolását, nemcsak a BBTE-n oktató kollégák, hanem a hasonló jellegű kutatóközpontokban dolgozó szakemberek bevonása révén is.
- Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem az akadémiai teljesítmény valamennyi szintjén kiválóságáról tett tanúságot, és az elmúlt években a romániai egyetemek közül sorozatosan az első helyen szerepelt a nemzetközi egyetemi rangsorokban. Különösen érdemes kiemelni az itt végzett kutatások fontosságát és hatását, amelyek tulajdonképpen tükrözik az egyetemen dolgozó kollégáim magas szintű kompetenciáját és befektetett munkáját minden szakterületen. Megtiszteltetés számomra, hogy tagja lehetek ennek a közösségnek, és meggyőződésem, hogy a jelenlegi erőforrásaink és szakmai tapasztalataink egybehangolása révén, fiatalabb, tehetséges kollégáink csapatmunkájával az elkövetkezőkben is sikerül megtartanunk és kiteljesítenünk ezt az ösztönző környezetet, amelyet már a kolozsvári Alma Mater küszöbének átlépésekor megtapasztaltam. Traditio Nostra Unacum Europae Virtutibus Splendet!