Ioana-Alina Cristea – kutató és egyetemi docens, BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet

Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Kérem, mutatkozzon be röviden.

Ioana-Alina Cristea vagyok, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézetének egyetemi docense. Alapképzési tanulmányaimat pszichológia szakon végeztem, majd a magiszteri képzést a klinikai pszichológia – pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia szakon folytattam szintén a BBTE-n. Doktori tanulmányaimat 2012-ben fejeztem be a Pszichodiagnosztika és tudományosan igazolható pszichológiai beavatkozások doktori iskola keretében, dr. Daniel David egyetemi tanár szakmai irányítása mellett. Tudományos tevékenységem során az „evidence-based medicine” (bizonyítékokon alapuló orvoslás) paradigma gyakorlatba ültetésére összpontosítottam a pszichoterápia és a klinikai pszichológia szakterületén, egyaránt fókuszálva a klinikailag releváns eredmények elérése érdekében alkalmazott pszichoterápiai beavatkozások hatékonyságával kapcsolatos bizonyítékokra, valamint azon mechanizmusok empirikus alátámasztására, amelyek megalapozhatják ezeket a terapeutikus változásokat. Mindez egyébként a kolozsvári klinikai pszichológiai és pszichoterápiai iskola (úgy a doktori iskola, mint a Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet, és elsősorban a Korszerű Pszichoterápiai és Alkalmazott Mentális Egészség Nemzetközi Intézet, ahol az intézet kutatási tevékenysége összpontosul) legfontosabb kutatási témájának egyike. Kritikai megközelítéssel kezdtem hozzá, és tanulmányaim jelentős része rendszerszintű kérdéseket hozott felszínre, valamint olyan disztorziókat, amelyek adott esetben a közölt eredményeket nagymértékben befolyásolhatják. Az elmúlt évek során tudományos tevékenységem kiterjedt a „meta-kutatás” (kutatás a kutatásról) területére, amely perspektivikus képet próbál alkotni általában a tudományos kutatás megtervezésének, irányításának, megjelenítésének és felhasználásának módozatairól, olyan visszatérő disztorziók, rendszeres módszertani hibák, külső tényezők (pl. a támogató szerepe) elemzésével, amelyeknek káros következménye lehet; ugyanakkor lehetséges megoldások felderítésén is dolgozom. Ezen a területen jelenleg is egy kutatási programban veszek részt Fulbright Visiting Senior Scholar minőségben az amerikai egyesült államokbeli Stanford Egyetemen, ahol együtt dolgozom ennek a szakterületnek egyik legnevesebb kutatójával, John Ioannidis-szel.

Miért választotta a BBTE-t?

A magiszteri tanulmányaim idején kezdtem el dolgozni Daniel David professzor úrral, és abban a nagyon kiváltságos helyzetben voltam, hogy megtaláltam kutatási érdeklődésemet a doktori iskola, az intézet és a kutatóintézet által vizsgált témák között. A környezet intellektuális szempontból állandóan serkentőleg hatott rám, és saját kutatási érdeklődésemnek megfelelően dolgozhattam itt, ugyanakkor jelentős támogatást és nagyon értékes alaptudást kaptam, amely segítségemre volt a gondolatok tisztázásában és újrafogalmazásában. Emellett az a szabadságom is megvolt, hogy más akadémiai közegeket ismerhettem meg, a doktori tanulmányaim idején és azt követően is kutatási szakgyakorlaton vettem részt Olaszországban, a Pisai Egyetemen és a Padovai Egyetemen, jelen pillanatban pedig az amerikai egyesült államokbeli Stanford Egyetemen dolgozom. Azt hiszem, a BBTE-n maradás gondolata magától értetődő volt számomra, egyike azon dolgoknak, amelyek természetes módon következtek be a hallgatói státusból a doktoranduszi státusba, majd az oktatói státusból az intézeti kutatói státusba való átmenet során, és úgy érzem, sosem merült föl bennem komolyabban az a kérdés, hogy miért. A szakmai pályán való előrehaladásom szempontjából, úgy vélem, szintén nagyon kiváltságos helyzetben voltam, méltányosan, korrekt, átlátható módon viszonyultak mindig hozzám, és támogattak, így részesülhettem azokból az erőforrásokból, amelyeket az intézet biztosítani tudott számomra.

Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

Nemrég közöltem (2017 februárjában és márciusában) fő szerzőként (első szerző és társszerző) két cikket a Web of Science top 3-as listáján szereplő tudományos folyóiratokban, pszichológia, illetve pszichiátria szakterületen. Az első publikáció a Psychological Bulletin hasábjain megjelent adalék; impaktfaktor (14.83) szerint ez a második tudományos lap a pszichológia szakterületén: Cristea, I.A., Stefan, S., Karyotaki, E., David, D., Hollon, S., Cuijpers, P. (2017). The effects of cognitive behavioral therapy are not systematically falling: a revision of Johnsen & Friborg (2015). http://dx.doi.org/10.1037/bul0000062. Ebben a cikkben, a Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet munkatársaival (dr. Simona Ștefan egyetemi adjunktus és dr. Daniel David egyetemi tanár), valamint az amszterdami Vrije Universiteit munkatársaival közösen újraalkottunk és újra elemeztünk egy nagy befolyással bíró meta-elemzést, amely túlmediatizált és rengeteget beszélnek róla, és amelyről úgy tűnt, hogy a kognitív-viselkedési pszichoterápia hatékonyságának látszólagos visszaesését igazolja a depresszió vonatkozásában. A mi eljárásunk alapvető tévedéseket tett nyilvánvalóvá a metaelemzés megvalósításának módjával kapcsolatban, és kimutatta, hogy a korrekciójukkal egy időben a hangsúlyozott hanyatlás már nem létezik, ugyanis az a legvalószínűbb, hogy egy esetleges eredmény volt. A második cikk egy metaelemzés volt a JAMA Psychiatry (korábban Archives of General Psychiatry) folyóiratban, amely impaktfaktor (14.41) szerint a pszichiátria szakterületén a második tudományos lap: Cristea, I., Gentili, C., Coteț, C., Palomba, D., Barbui, C., & Cuijpers, P. (2017) Efficacy of psychotherapies for Borderline Personality Disorder: A systematic reviews and meta-analysis 10.1001/jamapsychiatry.2016.4287. A cikk megírásában az intézeti kollégák mellett (dr. Carmen Coteț kutató), részt vettek az olaszországi Pádovai Egyetem és Veronai Egyetem oktatói, valamint az amszterdami Vrije Universiteit oktatói is. Ez az első átfogó jellegű metaelemzés a borderline személyiségzavar pszichoterápiai beavatkozásainak esetén, és a lap, egy szerkesztői széljegyzet kíséretében, a szakterület egyik kiemelkedő kutatójától (Peter Fonagy professzor) is közölt egy nagyon lényegesnek számító hozzájárulásnak fenntartott terápiát. Az eredmények konzisztens hatékonyságot tettek nyilvánvalóvá, amely az általános pszichoterápiai megközelítések vonatkozásában eléggé szerénynek számít. Azonban egy csökkentett hatékonyságot is beigazoltak főként a beavatkozás utáni (follow-up) hosszabb időintervallumok esetén, és egy sor módszertani problémára mutattak rá az ellenőrzött klinikai tanulmányok irányításának módjában; megmutatkozott ugyanakkor ezeknek a problémáknak az eredményekre gyakorolt hatása is. Továbbá érdekes hatásokat is kiemeltünk, a kontrollcsoport szerkezetére vonatkozó jelentős gyakorlati alkalmazási lehetőségekkel, például ha egy kontrollcsoport manualizált kezelésben részesült, ennek egy pácienscsoporton elvégzett, külön erre a zavarra létrehozott kísérleti kezeléshez hasonló hatásai voltak.

Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?

A jövőbeli akadémiai terveim között szerepel a metakutatás területén folytatott tanulmányaim elmélyítése és kiterjesztése, különös hangsúlyt fektetve a klinikai pszichológiára és általában a pszichológiára. Pontosabban, kutatásaimat ki szeretném terjeszteni az ellenőrzött klinikai tanulmányok irányába, beleértve nemcsak a pszichoterápiát, hanem a farmakoterápiát is, és főként a tervezési és implementációs kérdésekre, valamint ezen tanulmányok megjelenítésére koncentrálva. Ehhez szorosan kapcsolódóan, foglalkoztat a szisztematikus disztorziók vizsgálata, amelyeket klinikai tanulmányok külső tényezői idéznek elő, mint például a gyógyszeripar részéről vagy egyéb profitorientált entitástól származó szponzorálásuk, vagy mindazoknak a szakértői vizsgálata és érdekkonfliktusa, akik irányítják ezeket a tanulmányokat. Ezzel kapcsolatos további érdeklődési terület a recens metaelemzési eljárások alkalmazása lenne (az egyéni páciensek adatai alapján végzett metaelemzés), amelynek segítségével tesztelni lehet a mentális zavarok kezelésének személyre szabható lehetőségét. Folyamatban van egy grant-jellegű kutatási projektünk a Tinere Echipe (fiatal kutatók) keretében, amely ennek a technikának az alkalmazását vizsgálja a depresszió vonatkozásában, és egy hasonló pályázatot nyújtottunk be a szorongásos zavarok ilyen jellegű vizsgálatára. A Fulbright Visiting Senior Scholar ösztöndíj idején, a Stanfordi Egyetemen több metakutatási projektet is elindítottam, amelyek jelenleg a megvalósulás különböző szakaszaiban vannak. Mindezek nemcsak a mentális egészség területéről származó ellenőrzött klinikai vizsgálatokat érintik, például az antipszichotikus gyógyszerekre vonatkozó metaelemzések jelentésének integritásával kapcsolatos projekt, hanem a mentális zavarok lehetséges kiváltó mechanizmusainak szélesebb területét is, beleértve a lehetséges változási mechanizmusokat ezeknek a kezelése érdekében. Ugyanakkor szeretném megerősíteni és kiszélesíteni a nemzetközi együttműködési hálózatot, és növelni kutatásaim általánosabb hatását, tágabb közösségi szinten, a tudományos folyóiratok szakavatott olvasóközönségén túl. Gyakorlati szinten szeretnék újra részt venni az Európai Kutatási Tanács (ERC) által meghirdetett Starting Grant pályázatban, most már a Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében, lévén, hogy főként az egyetemünknek köszönhető erőfeszítések miatt Románia esetében kivételt tettek, amely lehetővé teszi a pályázat megszervezését és a kutatási projekt implementációját, a többi európai egyetemhez hasonló módon.

Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Azt hiszem, hogy a tisztesség és a kritikai szellem a legfontosabb érték egy kutató számára, és remélem, hogy idővel ezek fogják meghatározni a BBTE közösségét, természetesen a kiválósági eredményekhez kapcsolódó célkitűzések mellett. Remélem továbbá azt is, hogy az a támogatási és együttműködési modell, amelyben a doktori tanulmányaim során és az intézet keretében én is részesülhettem, közös tapasztalattá válik a BBTE-n.

Honlapok:

http://clinicalpsychology.psiedu.ubbcluj.ro/membrii-si-colaboratori/ioana-cristea/

https://www.researchgate.net/profile/Ioana_Cristea