Excelență în cercetare

VINCZE ORSOLYA – BIOLÓGUS, TUDOMÁNYOS KUTATÓ A BBTE BIOLÓGIA ÉS GEOLÓGIA KARÁN, DOKTORJELÖLT A DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN

Vincze Orsolya vagyok, biológus, védés előtt álló doktorandusz hallgató. Alap- és magiszteri képzésemet a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Karán, biológia szakon szereztem, majd doktori tanulmányaimat a Debreceni Egyetemen, kettős témavezetés alatt végeztem.

VINCZE ORSOLYA – BIOLÓGUS, TUDOMÁNYOS KUTATÓ A BBTE BIOLÓGIA ÉS GEOLÓGIA KARÁN, DOKTORJELÖLT A DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:
Kérem, mutatkozzon be röviden.

Válasz:

Vincze Orsolya vagyok, biológus, védés előtt álló doktorandusz hallgató. Alap- és magiszteri képzésemet a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Karán, biológia szakon szereztem, majd doktori tanulmányaimat a Debreceni Egyetemen, kettős témavezetés alatt végeztem. Tudományos vezetőim dr. Pap Péter László, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének docense és dr. Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének vezetője voltak. Mindig imádtam a természetet, de a biológiai kutatások iránti érdeklődésem csak alapképzés másod évén alakult ki, amikor először csatlakoztam Pap Péter László csoportjának tudományos kutatásaihoz. Azóta viszont mondhatni, hogy megszakítatlan aktivitást folytattam e téren. Kutatásaink alanyait főként madarak képezték, kérdéseink pedig főként ezek fiziológiáját, morfológiáját, viselkedését és ökológiáját érintették. Rendkívül szerencsés hallgatónak mondhatom magam, mind a minőségi képzés tekintetében, amelyben részesültem, mind az oktatók és kutatók terén, akikkel együtt dolgozhattam, valamint a közösséget tekintve, amelynek tanulmányaim és munkálataim során tagja lehettem. Mindemellett rengeteget utazhattam, többek között Madagaszkáron és a Zöld-foki-szigeteken végeztem huzamosabb ideig terepmunkát, továbbá Angliában, Ausztriában, Németországban és számos más európai országban különböző kutatócsoportok tevékenységéhez csatlakozhattam, kivételes kutatókkal dolgozhattam együtt hosszabb-rövidebb ideig. Tudományos eredményeim nagyrészt ezen tapasztalok, helyszínek és emberek nyújtotta tudásnak és támogatásnak köszönhetem.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

Válasz:

Doktori tanulmányaim alatt főként különböző madárfajok fiziológiai és morfológiai jellegeinek összehasonlításán dolgoztunk, úgynevezett filogenetikai összehasonlító vizsgálatok keretén belül. A különböző jellegek egymással való kapcsolt evolúciójából következtetni tudunk azok adaptív jellegére, fiziológiai költségeire és evolúciós jelentőségére. Olyan kérdésekre sikerült többek között választ adnunk, hogy miért kisebb a vonuló madarak testméretéhez viszonyított agymérete, mint a rezidenseké; miként változik a tollak struktúrája a madarak életterével; hogyan befolyásolja az embrionális fejlődés hossza a felnőttkori immunrendszert. E tanulmányok a csoportnak számos rangos publikációt eredményeztek, amelyeket olyan nemzetközileg is elismert tudományos folyóiratokban közöltünk, mint a Functional Ecology, Evolution, Biology Letters vagy Journal of Evolutionary Biology. Mindemellett egy másik kutatási vonalon a madarak körében igen gyakori kétszülős utódgondozási viselkedést vizsgáltuk különféle partimadarak körében. E téren is jelentős eredményeket értünk el. Többek között kimutattuk, hogy a környezet szélsőségessége, például a nagyon magas hőmérséklet vagy a környezeti körülmények magas évek közötti ingadozása a szülők szorosabb kooperációját eredményezi, ezáltal biztosítva a fiókák védelmét. E tanulmányunk a közelmúltban jelent meg a Global Ecology and Biogeography című tudományos folyóiratban. Egy másik, utóbbinál is szélesebb körű vizsgálat keretében pedig a két szülő szinkronizáltságát és a szülők biológiai ritmusát vizsgáltuk 91 partimadár populációban. Eredményeink elképesztő diverzitásra mutatnak rá a két szülő biológiai ritmusát illetően. Egyes szülők akár 50 órán keresztül is kotlanak a tojásokon megszakítás nélkül, míg más fajoknál a hím és a tojó igen gyakran válthatja egymást a fészken. Ez a ritmus sokszor egyáltalán nem illeszkedik a nap 24 órás ritmusához, és különféle környezeti tényezők magyarázzák a viselkedésbeli eltéréseket populációk és fajok közt. E tanulmányunk 2016 végén jelent meg a Nature folyóiratban, amely világviszonylatban első helyet foglal el az interdiszciplináris tudományos lapok rangsorában.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Milyen jövőbeli akadémiai tervei vannak?

Válasz:

Jelenleg a doktori dolgozatom megvédése van a fókuszban, és mindeközben, természetesen posztdoktori lehetőségek után keresgélek, pályázatokat írok. Mindenképpen szeretnék a tudományos közösségben maradni és kutatásokat folytatni. Ennek első lépése lenne kissé függetlenedni, külföldi tapasztalatokat szerezni, és haladni egy olyan útvonalon, amelynek egy általam vezetett kutatócsoport megalapítása lenne a végcélja. Az eddigiekben szerteágazó témakörökkel foglalkoztam, ezt a jövőben szeretném valamelyest szűkíteni. Ha lehetőségem adódik a témaválasztásra, mindenképpen kognitív és fiziológiai jellegek ivarspecificitásával, valamint ezek adaptív jelentőségével szeretnék foglalkozni.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Miért választotta a BBTE-t?

Válasz:

A véletlen sodort igazából először ide, hisz 2007-ben, mit sem sejtve az intézményről, itt kezdtem meg egyetemi tanulmányaimat biológia szakon. Mióta betársultam az itteni tudományos életbe, elválaszthatatlan lettem Kolozsvártól és a BBTE-től. Madarakat vizsgáltunk, kísérleti és megfigyeléses megközelítésben, valamint szélesebb körű filogenetikai összehasonlító vizsgálatok keretében. Eleinte csak segédkeztem, majd egyre több és egyre felelősségteljesebb feladatkört kellett ellátnom. Az egész egy fantasztikus tanulási folyamat volt, ahol a sikert mindig együtt ünnepeltük, a hibákat mindig együtt javítottuk ki. A kutatócsoport hangulata és csapatszelleme kivételes volt, talán ez az, ami leginkább ide kötött a tanulmányaim után is. Sok időt töltöttünk együtt munkával és szabad időnkben is, a terep és a labormunka egyaránt jó kedvben, jó társaságban és hatékonyan telt. Úgy gondolom, hogy a kutatók és sokszor egész csoportok sikerét leginkább a csapat tagjai közötti jó személyes kapcsolatok definiálják, a jobb munkamorál, egymás motiválása, az egymás iránti tisztelet és a jó hangulatú munkavégzés révén. Ez az, amiben nem csak Pap Péter László csapata, de a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet példát mutathat a világ legnevesebb egyetemeinek is, és ez az, amiért számomra ez a közösség mindig kivételes lesz. A BBTE megadta számomra azt a képzést, tudást és lendületet, amellyel a mostani sikereimet elértem, és őszintén remélem, hogy sikerül valamelyest mindezt viszonoznom az itteni tudományos életben való aktivitásom révén.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Válasz:

Bár sokszor botlunk itt infrastrukturális, anyagi vagy politikai nehézségekbe, maga a BBTE közössége és jó szelleme egy olyan értéket képvisel, amely kihalófélben van sok teljesítményorientált, kompetitív kutatói közösségben. Ebből az összetartásból érdemes lendületet meríteni a minőségi oktatás és a kivételes kutatói élet megtartásához, hiszen ez eredményezi a BBTE egyre kimagaslóbb elismerését mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Bízzunk abban, hogy az elismerés kiharcolása és az eredmények felmutatása idővel a nehézségek megoldását is előrelendíti.

Kutatói honlap és szakmai önéletrajz elérési útvonala:

http://zoology.unideb.hu/?m=Orsolya_Vincze

Ioana-Alina Cristea – kutató és egyetemi docens, BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet

Ioana-Alina Cristea – kutató és egyetemi docens, BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet

Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Kérem, mutatkozzon be röviden.

Ioana-Alina Cristea vagyok, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézetének egyetemi docense. Alapképzési tanulmányaimat pszichológia szakon végeztem, majd a magiszteri képzést a klinikai pszichológia – pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia szakon folytattam szintén a BBTE-n. Doktori tanulmányaimat 2012-ben fejeztem be a Pszichodiagnosztika és tudományosan igazolható pszichológiai beavatkozások doktori iskola keretében, dr. Daniel David egyetemi tanár szakmai irányítása mellett. Tudományos tevékenységem során az „evidence-based medicine” (bizonyítékokon alapuló orvoslás) paradigma gyakorlatba ültetésére összpontosítottam a pszichoterápia és a klinikai pszichológia szakterületén, egyaránt fókuszálva a klinikailag releváns eredmények elérése érdekében alkalmazott pszichoterápiai beavatkozások hatékonyságával kapcsolatos bizonyítékokra, valamint azon mechanizmusok empirikus alátámasztására, amelyek megalapozhatják ezeket a terapeutikus változásokat. Mindez egyébként a kolozsvári klinikai pszichológiai és pszichoterápiai iskola (úgy a doktori iskola, mint a Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet, és elsősorban a Korszerű Pszichoterápiai és Alkalmazott Mentális Egészség Nemzetközi Intézet, ahol az intézet kutatási tevékenysége összpontosul) legfontosabb kutatási témájának egyike. Kritikai megközelítéssel kezdtem hozzá, és tanulmányaim jelentős része rendszerszintű kérdéseket hozott felszínre, valamint olyan disztorziókat, amelyek adott esetben a közölt eredményeket nagymértékben befolyásolhatják. Az elmúlt évek során tudományos tevékenységem kiterjedt a „meta-kutatás” (kutatás a kutatásról) területére, amely perspektivikus képet próbál alkotni általában a tudományos kutatás megtervezésének, irányításának, megjelenítésének és felhasználásának módozatairól, olyan visszatérő disztorziók, rendszeres módszertani hibák, külső tényezők (pl. a támogató szerepe) elemzésével, amelyeknek káros következménye lehet; ugyanakkor lehetséges megoldások felderítésén is dolgozom. Ezen a területen jelenleg is egy kutatási programban veszek részt Fulbright Visiting Senior Scholar minőségben az amerikai egyesült államokbeli Stanford Egyetemen, ahol együtt dolgozom ennek a szakterületnek egyik legnevesebb kutatójával, John Ioannidis-szel.

Miért választotta a BBTE-t?

A magiszteri tanulmányaim idején kezdtem el dolgozni Daniel David professzor úrral, és abban a nagyon kiváltságos helyzetben voltam, hogy megtaláltam kutatási érdeklődésemet a doktori iskola, az intézet és a kutatóintézet által vizsgált témák között. A környezet intellektuális szempontból állandóan serkentőleg hatott rám, és saját kutatási érdeklődésemnek megfelelően dolgozhattam itt, ugyanakkor jelentős támogatást és nagyon értékes alaptudást kaptam, amely segítségemre volt a gondolatok tisztázásában és újrafogalmazásában. Emellett az a szabadságom is megvolt, hogy más akadémiai közegeket ismerhettem meg, a doktori tanulmányaim idején és azt követően is kutatási szakgyakorlaton vettem részt Olaszországban, a Pisai Egyetemen és a Padovai Egyetemen, jelen pillanatban pedig az amerikai egyesült államokbeli Stanford Egyetemen dolgozom. Azt hiszem, a BBTE-n maradás gondolata magától értetődő volt számomra, egyike azon dolgoknak, amelyek természetes módon következtek be a hallgatói státusból a doktoranduszi státusba, majd az oktatói státusból az intézeti kutatói státusba való átmenet során, és úgy érzem, sosem merült föl bennem komolyabban az a kérdés, hogy miért. A szakmai pályán való előrehaladásom szempontjából, úgy vélem, szintén nagyon kiváltságos helyzetben voltam, méltányosan, korrekt, átlátható módon viszonyultak mindig hozzám, és támogattak, így részesülhettem azokból az erőforrásokból, amelyeket az intézet biztosítani tudott számomra.

Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

Nemrég közöltem (2017 februárjában és márciusában) fő szerzőként (első szerző és társszerző) két cikket a Web of Science top 3-as listáján szereplő tudományos folyóiratokban, pszichológia, illetve pszichiátria szakterületen. Az első publikáció a Psychological Bulletin hasábjain megjelent adalék; impaktfaktor (14.83) szerint ez a második tudományos lap a pszichológia szakterületén: Cristea, I.A., Stefan, S., Karyotaki, E., David, D., Hollon, S., Cuijpers, P. (2017). The effects of cognitive behavioral therapy are not systematically falling: a revision of Johnsen & Friborg (2015). http://dx.doi.org/10.1037/bul0000062. Ebben a cikkben, a Klinikai Pszichológia és Pszichoterápia Intézet munkatársaival (dr. Simona Ștefan egyetemi adjunktus és dr. Daniel David egyetemi tanár), valamint az amszterdami Vrije Universiteit munkatársaival közösen újraalkottunk és újra elemeztünk egy nagy befolyással bíró meta-elemzést, amely túlmediatizált és rengeteget beszélnek róla, és amelyről úgy tűnt, hogy a kognitív-viselkedési pszichoterápia hatékonyságának látszólagos visszaesését igazolja a depresszió vonatkozásában. A mi eljárásunk alapvető tévedéseket tett nyilvánvalóvá a metaelemzés megvalósításának módjával kapcsolatban, és kimutatta, hogy a korrekciójukkal egy időben a hangsúlyozott hanyatlás már nem létezik, ugyanis az a legvalószínűbb, hogy egy esetleges eredmény volt. A második cikk egy metaelemzés volt a JAMA Psychiatry (korábban Archives of General Psychiatry) folyóiratban, amely impaktfaktor (14.41) szerint a pszichiátria szakterületén a második tudományos lap: Cristea, I., Gentili, C., Coteț, C., Palomba, D., Barbui, C., & Cuijpers, P. (2017) Efficacy of psychotherapies for Borderline Personality Disorder: A systematic reviews and meta-analysis 10.1001/jamapsychiatry.2016.4287. A cikk megírásában az intézeti kollégák mellett (dr. Carmen Coteț kutató), részt vettek az olaszországi Pádovai Egyetem és Veronai Egyetem oktatói, valamint az amszterdami Vrije Universiteit oktatói is. Ez az első átfogó jellegű metaelemzés a borderline személyiségzavar pszichoterápiai beavatkozásainak esetén, és a lap, egy szerkesztői széljegyzet kíséretében, a szakterület egyik kiemelkedő kutatójától (Peter Fonagy professzor) is közölt egy nagyon lényegesnek számító hozzájárulásnak fenntartott terápiát. Az eredmények konzisztens hatékonyságot tettek nyilvánvalóvá, amely az általános pszichoterápiai megközelítések vonatkozásában eléggé szerénynek számít. Azonban egy csökkentett hatékonyságot is beigazoltak főként a beavatkozás utáni (follow-up) hosszabb időintervallumok esetén, és egy sor módszertani problémára mutattak rá az ellenőrzött klinikai tanulmányok irányításának módjában; megmutatkozott ugyanakkor ezeknek a problémáknak az eredményekre gyakorolt hatása is. Továbbá érdekes hatásokat is kiemeltünk, a kontrollcsoport szerkezetére vonatkozó jelentős gyakorlati alkalmazási lehetőségekkel, például ha egy kontrollcsoport manualizált kezelésben részesült, ennek egy pácienscsoporton elvégzett, külön erre a zavarra létrehozott kísérleti kezeléshez hasonló hatásai voltak.

Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?

A jövőbeli akadémiai terveim között szerepel a metakutatás területén folytatott tanulmányaim elmélyítése és kiterjesztése, különös hangsúlyt fektetve a klinikai pszichológiára és általában a pszichológiára. Pontosabban, kutatásaimat ki szeretném terjeszteni az ellenőrzött klinikai tanulmányok irányába, beleértve nemcsak a pszichoterápiát, hanem a farmakoterápiát is, és főként a tervezési és implementációs kérdésekre, valamint ezen tanulmányok megjelenítésére koncentrálva. Ehhez szorosan kapcsolódóan, foglalkoztat a szisztematikus disztorziók vizsgálata, amelyeket klinikai tanulmányok külső tényezői idéznek elő, mint például a gyógyszeripar részéről vagy egyéb profitorientált entitástól származó szponzorálásuk, vagy mindazoknak a szakértői vizsgálata és érdekkonfliktusa, akik irányítják ezeket a tanulmányokat. Ezzel kapcsolatos további érdeklődési terület a recens metaelemzési eljárások alkalmazása lenne (az egyéni páciensek adatai alapján végzett metaelemzés), amelynek segítségével tesztelni lehet a mentális zavarok kezelésének személyre szabható lehetőségét. Folyamatban van egy grant-jellegű kutatási projektünk a Tinere Echipe (fiatal kutatók) keretében, amely ennek a technikának az alkalmazását vizsgálja a depresszió vonatkozásában, és egy hasonló pályázatot nyújtottunk be a szorongásos zavarok ilyen jellegű vizsgálatára. A Fulbright Visiting Senior Scholar ösztöndíj idején, a Stanfordi Egyetemen több metakutatási projektet is elindítottam, amelyek jelenleg a megvalósulás különböző szakaszaiban vannak. Mindezek nemcsak a mentális egészség területéről származó ellenőrzött klinikai vizsgálatokat érintik, például az antipszichotikus gyógyszerekre vonatkozó metaelemzések jelentésének integritásával kapcsolatos projekt, hanem a mentális zavarok lehetséges kiváltó mechanizmusainak szélesebb területét is, beleértve a lehetséges változási mechanizmusokat ezeknek a kezelése érdekében. Ugyanakkor szeretném megerősíteni és kiszélesíteni a nemzetközi együttműködési hálózatot, és növelni kutatásaim általánosabb hatását, tágabb közösségi szinten, a tudományos folyóiratok szakavatott olvasóközönségén túl. Gyakorlati szinten szeretnék újra részt venni az Európai Kutatási Tanács (ERC) által meghirdetett Starting Grant pályázatban, most már a Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében, lévén, hogy főként az egyetemünknek köszönhető erőfeszítések miatt Románia esetében kivételt tettek, amely lehetővé teszi a pályázat megszervezését és a kutatási projekt implementációját, a többi európai egyetemhez hasonló módon.

Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Azt hiszem, hogy a tisztesség és a kritikai szellem a legfontosabb érték egy kutató számára, és remélem, hogy idővel ezek fogják meghatározni a BBTE közösségét, természetesen a kiválósági eredményekhez kapcsolódó célkitűzések mellett. Remélem továbbá azt is, hogy az a támogatási és együttműködési modell, amelyben a doktori tanulmányaim során és az intézet keretében én is részesülhettem, közös tapasztalattá válik a BBTE-n.

Honlapok:

http://clinicalpsychology.psiedu.ubbcluj.ro/membrii-si-colaboratori/ioana-cristea/

https://www.researchgate.net/profile/Ioana_Cristea

Bartók Blanka – éghajlatkutató, a Magyar Földrajzi Intézet adjunktusa, Földrajz Kar, BBTE

Bartók Blanka – éghajlatkutató, a Magyar Földrajzi Intézet adjunktusa, Földrajz Kar, BBTE

blanka
  1. Kérem, mutatkozzon be röviden.
Bartók Blanka vagyok, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének adjunktusa. 2004-ben végeztem a BBTE földrajz szakán, majd 2005-ben ugyanitt fejeztem be a magiszteri képzést is. A globálsugárzás változásai Európában című doktori disszertációmat 2013-ban védtem meg a Debreceni Egyetemen, Magyarországon. Tudományos tevékenységem középpontjában az éghajlatváltozás kérdésköre áll, elsősorban a napsugárzás tendenciáit vizsgálom, továbbá azokat a légköri komponenseket, amelyek hatással vannak a sugárzásátviteli folyamatokra, mint például a felhőzet, az aeroszolok vagy a páratartalom. Ugyanakkor hatástanulmányokat is készítek, melyekben az éghajlatváltozás következményeit elemzem elsősorban a megújuló energiaforrások felhasználásnak szempontjából. Nincs egy konkrét mottóm, amely a tudományos tevékenységhez fűződő viszonyomat kifejezné, de kipróbálhatunk egy szójátékot: hiszek a tudományban és szeretem a természetet, ugyanakkor hiszek a természetben és szeretem a tudományokat.
  1. Miért választotta a BBTE-t?
Az egyetem elvégzését követően több külföldi intézetben végeztem kutatómunkát, de ebben az időszakban is folyamatosan együttműködtem a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen dolgozó kollégáimmal. Az egyetem elvégzése után folyamatosan részt veszek a Magyar Földrajzi Intézet oktatási tevékenységében is. Valószínűleg ennek a megszakítás nélküli kapcsolatnak is köszönhető, hogy sohasem terveztem elhagyni a BBTE-t. Tulajdonképpen bárhová megyek is a nagyvilágban, egy nemzetközi együttműködésben kell gondolkodnom, ilyen szempontból talán mindegy, hogy fizikailag hol vagyok. Éppen ezért számomra az a legfontosabb, hogy megfelelő kutatási infrastruktúra álljon rendelkezésemre, ebből a szempontból valóban a nemzetközileg elismert kutatóintézetek nagyon csábítóak. Azt látom viszont, hogy a hazai rendszerben is van lehetőségünk infrastrukturális fejlesztésekre, és örvendek ennek a ténynek. Az infrastrukturális jellegű problémákra eddig még mindig sikerült megoldást találnom vagy itt a BBTE-n, vagy nemzetközi együttműködések révén, tehát eddig semmiféle hátrányom nem származott abból, hogy Kolozsváron dolgozom. És nem utolsósorban, a hosszabb időszakra szóló kutatói pozíciómnak köszönhetően itt egyfajta szabadsággal és függetlenséggel rendelkezem, amely rendkívül fontos a tudományos tevékenységben. Ennek köszönhetően hosszabb időszakra is tervezhetek.
  1. Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.
Közvetlenül a doktori disszertációm megvédése után a svájci kormány által finanszírozott Sciex-NMSCH (The Scientific Exchange Programme) posztdoktori ösztöndíjban részesültem, amelynek köszönhetően 2014-től egy évig kutatóként dolgoztam az Institute for Atmospheric and Climate Science, Swiss Federal Institute of Technology Zurich (ETH Zürich) intézetben. Ez idő alatt mind az intézetben, mind pedig más kutatóközpontokban dolgozó, világszinten elismert éghajlatkutatókkal volt lehetőségem együttműködni. Ezeknek az együttműködéseknek az eredményei több közös publikációban jelentek/jelennek meg, amelyek közül a legfontosabb a Nature Communications szakfolyóiratban látott napvilágot, The Impact of Climate Change on Photovoltaic Power Generation in Europe (Veszélyezteti az éghajlatváltozás a napenergia szektort Európában?) címmel.
  1. Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?
Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy lehetőségem volt, és ma is lehetőségem van együtt dolgozni a szakterületemen elismert nemzetközi kutatócsoporttal. A jövőben szeretném folytatni a Zürichben elkezdett vizsgálatokat, de folyamatosan jelennek meg újabb és újabb kérdések, emiatt mindig van új feladat. Ha viszont a külföldi munkastílust az itthonival hasonlítom össze, el kell mondanom, hogy itthon nagyon hiányzik az az információáramlás, amely egy nagyobb kutatócsoportban eleve adott. Éppen ezért hosszú távon egy kutatócsoportot szeretnék létrehozni itt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem keretében, amelyben akár külföldi doktoranduszok és poszdoktori kutatók is dolgoznak. Természetesen ennek létrehozása egy jóval korszerűbb infrastruktúrát feltételez, viszont hazai vagy nemzetközi kutatási projekt révén úgy tűnik, meg lehet valósítani ezt a célt.
  1. Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?
Ha össze kellene foglalnom az eddigi tevékenységem során szerzett tapasztalataimat, azt kell mondanom, hogy a hatékony munka a legfontosabb, ne pazaroljunk időt és energiát felszínes, felületes tevékenységekre sem a kutatás terén, sem az oktatásban. A BBTE-n megszerezhető tudományos ismeretek nemzetközi színvonalúak, tehát csak előre kell tekintenünk, és világszinten is értékesítenünk az elért eredményeinket. Ebben a munkában csak bátorítani tudom valamennyi kollégámat. További interjú: a Szabadság napilap Mentor sorozatában Honlap: https://www.researchgate.net/profile/Blanka_Bartok

Dr. Ercsey-Ravasz Mária – fizikus, tudományos kutató a BBTE Fizika Karán

Dr. Ercsey-Ravasz Mária – fizikus, tudományos kutató a BBTE Fizika Karán

Maria-Erecskey-Revesz                 Kérdezett Daniel David egyetemi tanár, a BBTE rektorhelyettese
  1. Kérem, mutatkozzon be röviden.

Ercsey-Ravasz Mária vagyok, és jelenleg tudományos kutatóként dolgozom a BBTE Fizika Karán. 2008-ban védtem meg doktori disszertációmat kettős doktori vezetés mellett, részben itt Kolozsváron, a BBTE-n fizikából, ahol Néda Zoltán professzor volt a tudományos irányító, részben pedig a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karán, ahol Roska Tamás professzor irányított. Kutatási területeim nagyon szerteágazóak, elsősorban interdiszciplináris projektekben dolgozom. Már a doktori tanulmányaim idején megkezdett fontos kutatási irányvonal az analog computing-hez kapcsolódik, valamint olyan dinamikus rendszerekhez, amelyeket nagyon bonyolult optimalizálási problémák megoldásában használnak. Egy másik kutatási irányzat a hálózatok tudománya, amelyet különféle interdiszciplináris szakterületek esetében alkalmazunk. A legfontosabb érdeklődési terület az idegtudomány, ahol a hálózatelméletet felhasználhatjuk az agyszerkezet megértéshez. Lehet, hogy egyesek azt mondanák, amivel én foglalkozom, az már nem fizika, de én mégis hiszem azt, hogy fizika – ez az én mottóm. Azt gondolom, hogy a matematikától a biológiáig, az információs technológiától a közgazdaságtanig bármelyik szakterület számára hasznos lehet az, ahogyan egy fizikus egy bizonyos rendszert tanulmányoz.

  1. Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket

Hároméves amerikai posztdoktori kutatómunka után visszajöttem a BBTE-re, ahol Marie Curie posztdoktori ösztöndíjjal folytattam kutatásaimat, és a román állam által finanszírozott Fiatal Kutatócsoportok programjának vezetője voltam. A kutatóprojektek során több jelentős eredményt is sikerült felmutatnunk. Már jó néhány éve együttműködöm a Lyoni Őssejt- és Agykutató Intézet dr. Henry Kennedy kutató által vezetett neuroanatómiai kutatócsoportjával és az egyesült államokbeli Notre Dame Egyetem (Indiana) Fizika Karán működő Hálózattudományi Interdiszciplináris Központ (iCeNSA) vezetőjével, Toroczkai Zoltán professzorral, aki posztdoktori irányítóm volt. Kutatásaink célja volt, hogy az agy szerkezetét tanulmányozzuk, főként a különböző funkcionális területek közötti kapcsolódásokat. 2013-ban társszerzője voltam a Science folyóiratban megjelent tanulmánynak, amelyben az legutóbbi évek kutatási eredményeit foglaltuk össze: Cortical high-density counterstream architectures”. Fizikusként a mi feladatunk (Toroczkai Zoltánnal) az agykutatók által kapott kísérleti adatok elemzése és modellezése volt. Kimutattuk, hogy a kapcsolatok száma az egymáshoz közeli agyterületek között a legnagyobb, és ez konzisztens módon (matematikailag leírhatóan) csökken a távolság növekedésével. Ennek az egyszerű távolsági szabálynak az alapján egy olyan modellt készítettünk, amely az agy funkcionális területei hálózatának több tulajdonságát is feltárta. Ezeknek a kutatási eredményeknek a részleteit a Neuron című rangos folyóiratban közöltük: Ercsey-Ravasz et al., Neuron 80(1), 184, 2013.

  1. Milyen jövőbeli akadémiai tervei vannak?

A közelmúltban lettem a BBTE tudományos kutatója, így csak kutatással foglalkozhatom, ez volt a vágyam mindenkor. Szeretném az általam vezetett kutatócsoport létszámát megnövelni, majd a következő évben szeretném megszerezni a habilitációs fokozatot, hogy doktoranduszokat is irányíthassak. De legfőképpen az idegtudomány területén akarom folytatni kutatásaimat, pillanatnyilag ez vonz a legerősebben. A hálózatok tudománya felhasználható az agy funkcionális hálózatainak elemzésére is, és azt hiszem, ez olyan jelentős eredményeket hozhat, amelyek segítségünkre lehetnek bizonyos agyi feldolgozási funkciók megértésében, illetve olyan fontos tulajdonságok és elemek megtalálásában, amelyek módosulnak a neurológiai betegségek esetében. Ezen a téren a legkisebb előrelépés is jelentőssé válhat.

  1. Miért választotta a BBTE-t?
Az én esetemben inkább így szólna a kérdés: miért választottam Romániát?

A doktorátus befejezése után egy jó kutatói állásajánlatot kaptam a Notre Dame Egyetemen (az Amerikai Egyesült Államok legjobb 25 egyeteme között szerepel) dolgozó Toroczkai Zoltán csoportjában, így férjemmel együtt kimentünk Amerikába. Ott a Fizika Kar keretében működik a Hálózattudományi Interdiszciplináris Központ (Interdisciplinary Center for Network Science and Applications vagy iCeNSA) Toroczkai Zoltán professzor vezetésével. Az ott töltött három esztendő alatt valójában érdekfeszítő és nagyon eltérő projektekben dolgoztam. Szakmai szempontból ez egy nagyon jó befektetés volt számomra, érdekes és fontos tapasztalat, hogy egy teljesen eltérő világot is láthattam. Racionálisan nehéz megmagyarázni, hogy miért is akartunk visszatérni. Jó volt a kint eltöltött három év, meglátogattuk Chicago-t, New York-ot, Boston-t stb. Mégsem tudtuk elképzelni azt, hogy végleg ott maradjunk. Az egy másik kultúra, amelyről úgy éreztük, hogy nem válhat sajátunkká. Természetesen hiányoztak a szüleink, a barátaink, az európai városok is. Annyira jólesik nekem Kolozsvár főterén sétálni, amikor arra gondolok, hogy Amerikában, ahol mi laktunk, még járdákat sem lehetett látni. Amikor visszaérkeztünk Kolozsvárra, egyértelmű volt, hogy a legjobb választás a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatójaként dolgozni. Az volt az álmom, hogy csak a kutatással foglalkozhassak, és ez most valósággá vált. Remélem, hogy továbbra is jelentős eredményeket sikerül felmutatnom.

  1. Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Sok olyan fiatal van, aki egy külföldi doktori vagy posztdoktori képzés után szeretne hazatérni. Azt hiszem, jobban kellene figyelnünk arra, hogy visszahozzuk őket. Nagyra értékelem az egyetem azon kezdeményezését, hogy kutatói állásokat hirdetett meg, hiszen a városban található kutatóintézetek nagyon specifikus szakterületeket fednek le. Ha szeretnénk növelni az egyetem presztízsét, az alapkutatások területén is elébb kell lépnünk.

Kutatói honlap és szakmai önéletrajz elérési útvonala: http://sirius.phys.ubbcluj.ro:33380/ercsey-ravasz/index.html http://ercsey-ravasz.adatbank.transindex.ro/belso.php?a=oneletrajz&k=78  

Dr. Néda Zoltán egyetemi tanár – az interdiszciplináris alkalmazású statisztikus fizika kutatóprofesszora

Dr. Néda Zoltán egyetemi tanár – az interdiszciplináris alkalmazású statisztikus fizika kutatóprofesszora

1 Kérdezett Daniel David egyetemi tanár, a BBTE rektorhelyettese
  1. Kérem, mutatkozzon be röviden.

Néda Zoltán vagyok, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika Doktori Iskolájának társult egyetemi tanára, valamint 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Kutatási területem az interdiszciplináris alkalmazású statisztikus fizika. Különösen érdekelnek a kollektív, emergens jelenségek, a fázisátmenetek, a sztochasztikus folyamatok és a spontán rendeződési problémák, a spontánul kialakuló mintázatok, önszerveződések témaköre komplex rendszerekben. A kutatásra nem foglalkozásként, hanem elsősorban intellektuális hobbiként tekintek. Számomra a szerteágazó emberi kíváncsiság sokkal fontosabb, mint a tudománynak valamelyik szűk területén való kizárólagos képzettség. Mindig is nyitott voltam újabb kérdések és szakterületek irányába, ahol elméleti fizikai és matematikai tudásomat kamatoztathattam.

  1. Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

Két tanulmányt közöltem a Nature szakfolyóiratban, mindkettőt a spontán önszerveződésekről. Az első cikkben a vastaps spontán kialakulási mechanizmusát vizsgáltuk, elméleti leírást adva egy egyszerű fizikai modellen keresztül. A Nature-ben megjelent másik cikkben spirál alakú törések kialakulását figyeltük meg vékony rétegekben. Mindkét tanulmány kiindulópontját elbűvölő emergens jelenségek tapasztalati megfigyelése képezte, egy egyszerű feladat, amellyel korábban még nem foglalkoztak.

  1. Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?

Szeretném folytatni kutatásaimat a kollektív jelenségek és a spontán önszerveződések területén, interdiszciplináris kérdéseket tanulmányozva. Számtalan érdekes kérdés van még a tarsolyomban, amelyek arra várnak, hogy időt szakítsak rájuk. Rendkívül örvendenék egy szabbatikus évnek, amelynek során lehetőségem lenne arra, hogy még többet foglalkozzak ezekkel a kérdésekkel, és egyúttal újabb nemzetközi kapcsolatokat is kialakíthassak. Egy másik téma, amely a szívemhez talán még közelebb áll, az a fizika alapjainak a posztulátumokon keresztüli lefektetése, valamint annak a kimutatása, hogy az egész fizikai gondolkodásunk, a fizika tér és ideje a fényre épül. Erről szeretnék írni egy népszerűsítő könyvet.

  1. Miért választotta a BBTE-t?

Sok országban dolgoztam már, és lehetőségem adódott, hogy állandó oktatója és kutatója lehessek a külföldi egyetemeknek (Amerikai Egyesült Államok, Norvégia), mégis a BBTE jelentette és jelenti számomra az igazi otthont. A Farkas utcához kötődnek iskolai és egyetemi tanulmányaim. A BBTE főépületével szemközt, a Báthory líceumban tanultam 12 évig, majd átkerültem az utca másik oldalára, és négy évig voltam hallgatója a Fizika Karnak. Ugyanitt folytattam doktori tanulmányaimat is. A BBTE befogadó légkört jelentett számomra, ahol nem nehezedett rám teljesítési nyomás, eredményeim közzététele érdeklődésemből fakadt. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem csak egy szűkebb szakterület specialistájává váltam, és lehetőségem adódott minden olyan témával foglalkozni, amelyek izgalmasnak bizonyultam számomra. Megvolt a szabadságom, hogy választhassak a kutatandó témák között, és mindig rendkívüli hallgatók vettek körül. A kollégáim minden oktatói és kutatói tevékenységemben támogatnak és segítséget nyújtanak.

  1. Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Ne essünk a kvantitatív szcientometria csapdájába. A kutatás inkább művészet és nem egy iparág. Nem a megjelent tudományos publikációk vagy az elnyert kutatói pályázatok száma jelenti a kutatás valódi termékét és értékét. A valódi értéket azok a hallgatók jelentik, akiknek kíváncsiságát felkelthetjük és tudományos érdeklődését fejleszthetjük, valamint azok az eredmények, amelyeket a tudományos közösség elfogad és beszél róluk. Napjainkban nagyon könnyű közzétenni valamit, ugyanis a szakfolyóiratok száma exponenciálisan növekszik, és a a kiadók számára a közlés egy nyereséges vállalkozássá vált. Viszont jóval nehezebb elérni, hogy a megjelent tartalmakat el is olvassák, és ezeknek tudományos hatása is legyen. Erre az utóbbi szempontra kellene jobban odafigyelnünk a BBTE-n is.

Személyes kutatói honlap: http://www.phys.ubbcluj.ro/~zneda/ További interjú a Szabadság 2016. május 3-i számában

Dr. Mihai Pușcaș – II-es fokozatú tudományos kutató - Alexandru Borza Botanikus Kert

Dr. Mihai Pușcaș – II-es fokozatú tudományos kutató - Alexandru Borza Botanikus Kert

mihai Kérdezett Daniel David egyetemi tanár, a BBTE rektorhelyettese
  1. Kérem, mutatkozzon be röviden.

Mihai Pușcaș vagyok, az Alexandru Borza Botanikus Kert II-es fokozatú tudományos kutatója, és immár 16 esztendeje dolgozom itt. 2008-tól a biológiai tudományok doktora vagyok a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, valamint a grenoble-i (Franciaország) Joseph Fourier Egyetemen. Kutatói tevékenységemet főként a biogeográfia és az alpesi ökológia szakterületén végeztem, a Kárpátokban és Európa egyéb fontos hegyláncolatainak ökoszisztémáiban fellelhető, magasabb fekvésű lágyszárúak ökoszisztémájának szerkezetére, működésére és dinamikájára fókuszálva. Engem folyton érdekelt az újító technikák alkalmazása a biológiának ebben a két nagyobb ágában, és itt megemlíteném a genetikai markerek használatát is a molekuláris és filogeográfiai ökológiai megközelítések során. További említést érdemel egy dinamikusabb szakterület, amelyben szintén aktívan tevékenykedtem: a természetes ökoszisztémák összetételére és működésére gyakorolt makroklimatikai változások hatásának tanulmányozása.

  1. Miért választotta a BBTE-t?

Az egyetemválasztás magától értetődő volt. Alapképzettségem szerint botanikus vagyok, a biológiának ez az elbűvölő területe már gyerekkoromban szenvedélyemmé vált. Az egyetem Botanikus Kertje a növénytani tanulmányok alappillére, és a kolozsvári botanikai iskolának (sensu lato) a XIX. századtól számítható hagyománya van, a megszerzett hírnév időközben átlépte az ország határait. 2000-ben egy újabb kutatócsoport tagja lettem, amely ebben az intézményben jött létre, és arra törekedett, hogy új lendületet adjon a Botanikus Kertben zajló növénytani kutatásoknak. Termékeny és intellektuálisan serkentő környezetbe kerültem, és arról elég hamar meggyőződhettem, hogy fontos tudományos projekteket valósíthatok meg azon a szakterületen, ahol tevékenykedni szerettem volna. Már a kutatói pályám legelején intenzív kapcsolatot tartottam fenn a Románián kívüli laboratóriumokkal, ugyanis doktori tanulmányaimat közös témavezetésű rendszerben végeztem a grenoble-i egyetemen, ahol Európa egyik legjelentősebb alpesi ökológiai kutatólaboratóriuma található. Kihívást jelentett számomra az, hogy Kolozsváron „forróbb” kutatási témákat folytassak és dolgozzak ki, amely szerencsére in situ megkapta a szükséges támogatottságot is.

  1. Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

Ebben a kontextusban néhány olyan releváns eredményt fogok megemlíteni, amelyek a természetes ökoszisztémák összetételére és működésére gyakorolt makroklimatikai változások hatásának tanulmányozásával kapcsolatosak. Ez a téma nemcsak a tudományok világában, hanem általában az emberi társadalomban is „forrónak” számít minden olyan következményével együtt, amely a jelenben meghozott politikai és gazdasági döntésekből származik. Egy konkrét adat hiánya megnehezíti egy realista forgatókönyv megvalósítási folyamatát a természetes biológiai rendszerek működésére és fejlődésére gyakorolt változások hatásával kapcsolatban. Egy kiterjedt konzorcium keretében, amely egybefogja az európai alpesi ökoszisztémák tanulmányozásába bevont legfontosabb laboratóriumokat, elkezdtük az első ilyen jellegű kutatásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy már az európai alpesi ökoszisztémák szintjén szerkezeti változásokat fedezhetünk fel, és egy általános termofilizációs jelenséggel állunk szemben (a hideghez alkalmazkodott növényfajok háttérbe szorulnak, a melegkedvelők előretörnek), amelynek negatív következményei lehetnek közép- és hosszútávon. A megszerzett adatok minőségét a legfontosabb szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok sorozata igazolta (Science, Nature Climate Change, Global Change Biology). Kutatásaink hatása a tudományos világban nagyon jelentős volt, az említett tanulmányok bekerültek a Web of Science kutatói adatbázis Highly Cited Papers kategóriájába (a Környezettudomány/ Ökológia kategória legidézettebb 1% cikkei közé). Itt szeretném megjegyezni, hogy ezek az eredmények hosszas kutatások gyümölcsei, a kísérletek kezdetétől számított több mint 11 év után. A tudománynak abban a világában, ahol az időnek már nincsen türelme (hogy Marin Predát idézzem), eléggé nehéz megtervezni, támogatni és fenntartani hasonló kísérleti apparátust, fontos és hatásos eredmények nyilvántartásával együtt. De a konzorcium keretében sikerült megtartanunk az aktív kutatási felületeket és ezenfelül az elméleti keretet is sikerült kiteljesítenünk, hogy a jövőben is tervezhessünk az eddigiekhez képest legalább ennyire érdekes eredményeket.

  1. Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?

A továbbiakban szeretném elmélyíteni az eddigi kutatási területeket a Kárpátok és Európa egyéb hegyláncolatai magaslati ökoszisztémáinak vonatkozásában, amelyekhez újabb kutatási szempontokat szeretnék hozzárendelni. A Kárpátok láncolatának növénydiverzitási tanulmányozására fordított több mint 15 évi munka egy tekintélyes méretű adatbázis létrehozását is eredményezte, valamint egy jelentős szakértői elemzést a magaslati taxonok és növényközösségek eloszlásával, szerkezetével és jellemzőivel kapcsolatban. Egy részüket feldolgoztuk már, és ezekből születtek a biogeográfiai és makrobiológiai tanulmányok. Továbbá a kialakított nemzetközi együttműködések hozzáférést biztosítanak az európai hegyi biodiverzitást tanulmányozó központok munkatársai által rögzített adatokhoz. Egy körvonalazódó, nagyobb lélegzetű projekt egy olyan központ létrehozása lenne, amelyben a Kárpátok biodiverzitásának tanulmányozása valósulna meg, a Nyugat-Európában az Alpok, a sarki ökoszisztémák stb. vizsgálatára létrehozott központokhoz hasonlóan. Ez a kutatóközpont lehetővé tenné az eddigi kolozsvári szakmai tapasztalatok jobb egybehangolását, nemcsak a BBTE-n oktató kollégák, hanem a hasonló jellegű kutatóközpontokban dolgozó szakemberek bevonása révén is.

  1. Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem az akadémiai teljesítmény valamennyi szintjén kiválóságáról tett tanúságot, és az elmúlt években a romániai egyetemek közül sorozatosan az első helyen szerepelt a nemzetközi egyetemi rangsorokban. Különösen érdemes kiemelni az itt végzett kutatások fontosságát és hatását, amelyek tulajdonképpen tükrözik az egyetemen dolgozó kollégáim magas szintű kompetenciáját és befektetett munkáját minden szakterületen. Megtiszteltetés számomra, hogy tagja lehetek ennek a közösségnek, és meggyőződésem, hogy a jelenlegi erőforrásaink és szakmai tapasztalataink egybehangolása révén, fiatalabb, tehetséges kollégáink csapatmunkájával az elkövetkezőkben is sikerül megtartanunk és kiteljesítenünk ezt az ösztönző környezetet, amelyet már a kolozsvári Alma Mater küszöbének átlépésekor megtapasztaltam. Traditio Nostra Unacum Europae Virtutibus Splendet!

Dr. Alida Timar-Gabor egyetemi docens - Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar

Dr. Alida Timar-Gabor egyetemi docens - Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar

alida

Kérdezett Daniel David egyetemi tanár, a BBTE rektorhelyettese

  1. Kérem, mutatkozzon be röviden.

Timar-Gabor Alida vagyok, és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Fizika Karán végeztem 2005-ben. 2008-tól a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának alkalmazottja vagyok. 2010-ben védtem meg doktori disszertációmat fizikából, majd 2015-ben habilitáltam, és doktorátusvezetői jogot szereztem környezettudományok szakterületen. Jelenleg egyetemi docens vagyok a Környezettudományi és Környezetmérnöki Karon, valamint I. fokozatú tudományos kutató a Környezeti Radioaktivitás és Nukleáris Kormeghatározási Központ, Bio-Nanotudományok Interdiszciplináris Kutatóintézeténél. A Lumineszcens Kormeghatározási és Dozimetriai Laboratórium vezetője vagyok, főbb kutatási területeim: lumineszcens kormeghatározás, természetes radioaktivitás, környezettudományokban alkalmazott szilárdtest-dozimetria, valamint retrospektív baleseti dozimetria. Sosem gondoltam egy mottóra, de legfrissebb olvasmányaimból idézném a Shackleton-család címerének jelmondatát: „Fortitudine vincimus (Kitartással győzni fogunk)”, és ez a mottó hatással volt rám. Egyszerűbb szavakkal kifejezve: a fontos és maradandó dolgokat csak nagy erőfeszítéssel lehet elérni.

  1. Miért választotta a BBTE-t?

Lehetőségem adódott arra, hogy elhagyjam az országot, és tapasztaltabb kutatócsoportokkal dolgozhassak. Az egyetemet nem hagytam el sosem hosszabb időszakra. Az ERC projektek átvihetőek, a projektvezetőnek lehetősége van arra, hogy az elnyert projektet más intézmény keretében valósíthassa meg. Presztízsüknek köszönhetően az ERC projekteket óhajtják a nagy európai egyetemek, egyeseknek közülük az a stratégiája, hogy személyesen meghívják az ERC projektek vezetőit, hogy náluk végezzék a tevékenységet. El kell ismernem, hogy ez a gondolat is megkísértett. Miért mégis a BBTE? Mert azt hiszem, hogy Romániában egy másik intézmény nem kínált volna többet számomra, de legfőképpen azért, mert a BBTE jelenti az Alma Matert. Most is, amikor végigmegyek a kar folyosóin, ahol tanulmányaimat végeztem, különös meghatódottságot érzek. Ha a mostani hallgatóimnak is csak egy morzsányi jut 10 év múlva ebből az érzésből, én elégedett leszek.

  1. Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

Az elmúlt években termékeny kutatói tevékenységem volt, amelyet a publikációk igazolnak, de főként azok a nemzetközi együttműködések, amelyeket az általam kutatott terület legfontosabb szaktekintélyeivel folytattam. Ez a szakterület a lumineszcens kormeghatározás. Ugyanakkor esélyem volt arra, hogy eredményeimért elismerést kapjak különféle országos és nemzetközi díjak formájában, mint páldául a Román Akadémia Grigore Cobălcescu Díja 2012-ben, az Ad Astra Díj a kutatásban elért kiválóságért 2014-ben, a Danubius Young Scientist Award 2015-ben, a L`Oreal-UNESCO kutatónőknek járó ösztöndíja 2015-ben. Ezenkívül intenzív oktatói tevékenységet folytattam, amely lehetővé tette számomra, hogy elhivatott hallgatókat válasszak ki, és ennek köszönhetően tevékenységem köré egy fiatal és lelkes kutatócsoportot alakíthattam. Mindezeket megkoronázta az elnyert ERC INTERTRAP „Integrated dating approach for terrestrial records of past climate using trapped charged methods” elnevezésű projekt, amelyet az Európai Kutatási Tanács első alkalommal finanszírozott a romániai egzakt tudományok szakterülete közül, és amely egyelőre az első ERC projekt, amelyet hazai egyetem nyert el.

  1. Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?

Az ERC projektek alapkutatási projektek, és ezt a támogatási irányt tudomásom szerint a legmagasabb finanszírozási forrásnak tekintik Európában. Az alapkutatás magas kockázati tényezőt jelent. Ebből a meggondolásból az ERC projektek esetében a tudományos kudarcokat is teljesen elfogadhatónak tartják. Jelen pillanatban az akadémiai tervem és a legfontosabb követelmény, hogy sikerüljön teljesíteni a projekt célkitűzéseit, és az INTERPTRAP sikeres legyen. Bízom abban, hogy ha ezt sikeresen megoldom, számtalan rendkívüli dolog önmagától bekövetkezik. A projekt megvalósítása Romániában történik, és a projekt alapját képező alapkutatások mellett az INTERPTRAP célul tűzte ki a jelenlegi laboratórium nagyméretű fejlesztését. A mostani tevékenységek helyszínéül szolgáló labort olyan formában szeretnénk átalakítani, amelyben ötvözni lehetne kétféle kutatási módszert: a luminecensz módszerrel végzett kormeghatározást és az elektrospin rezonancia segítségével történő kormeghatározást. Ez egy egyedi laboratórium lesz Délkelet-Európában, és egyike a világon található kevés, hasonló felszereltségű laboratóriumoknak. Remélem tehát, hogy legtöbb egy éven belül egy modern és tágas laboratóriumban végezhetem a kutatói tevékenységet, ahogyan mindig is álmodtam erről.

  1. Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Ami a nemzetközi kutatásban való érvényesülést, előtérbe kerülést illeti, a nemzetiség és az akadémiai hovatartozás nem jelent akadályt. Igen, sajnos néha az is benne van, hogy bizonyos okok miatt sokkal többet kell dolgoznunk, de semmi sem lehetetlen. Köszönettel tartozom tanáraimnak, a Környezettudományi és Környezetmérnöki Karon tanító kollégáimnak, és a Bio-Nanotudományok Interdiszciplináris Kutatóintézeténél dolgozó kollégáknak az eddigi jó együttműködésért és támogatásukért. Köszönöm főként a kutatócsoportom tagjainak, hogy bizalommal voltak irántam, hogy sosem kedvetlenítettek el, ugyanakkor köszönöm az együtt megvalósított eredményeket, az együtt átélt szép pillanatokat. Gratulálok az egyetemen tanító kollégáknak is, akik kiemelkedő eredményeket értek el, és örvendek annak, hogy lehetőségem volt néhányukkal megismerkedni az utóbbi években. Büszke vagyok arra, hogy tagja lehetek a BBTE akadémiai közösségének.

Személyes és kutatói honlap elérési útvonala:

https://www.researchgate.net/profile/A_Timar-Gabor

http://enviro.ubbcluj.ro/personal-daim-2/