-
Daniel David: Kérem, mutatkozzon be röviden.
Ionel Haiduc vagyok, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kémia Karának emeritus professzora, a Román Akadémia tagja, a göttingeni, a budapesti, a kisinyovi, a montenegrói tudományos akadémiák, valamint az Academia Europaea és a Leibnitz Sozietät (a hajdani tudományos akadémia az NDK-ban) levelező vagy tiszteletbeli tagja.
1990 és 1993 között a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektori tisztségét töltöttem be, 2006 és 2014 között a Román Akadémia elnöke voltam. Szervetlen kémia előadásokat tartottam, és bevezettem a fémorganikus kémia, a szupramolekuláris kémia, valamint a tudományos kutatás módszertana és etikája tantárgyakat.
Tudományos kutatásaim során a szervetlen gyűrűk kémiája, a fémorganikus kémia, valamint a szupramolekuláris kémia foglalkoztatott. Két fontosabb eredménnyel is büszkélkedhetem: az első a szervetlen gyűrűk kémiájáról szóló könyv, amely román nyelven és két bővített kiadásban angol nyelven is megjelent, és a fémorganikus szupramolekuláris kémia, társzerzőkkel, angol nyelven, amelynek előszavát Jean-Marie Lehn Nobel-díjas professzor, a szupramolekuláris kémia atyja írta. Ez utóbbiról, az Amerikai Kémiai Társaság lapjában megjelent recenzióban ezt írták: „Haiduc és Edelmann könyvének megjelenéséig a fémorganikus szupramolekuláris kémia nem létezett különálló diszciplínaként.”
Mostanában egy új kémiai elv népszerűsítése, az „inverz koordináció” megismertetése foglalkoztat. Szenvedélyes figyelemmel követem a kémiai tudományok területén megjelenő szakirodalmat, és igyekszem napirenden lenni az újdonságokkal, a kutatásban próbálok lépést tartani az idővel, szüntelenül alkalmazkodva az újabb irányzatokhoz. Boldognak érzem magam, hogy a hobbymat sikerült hivatássá alakítanom.
-
Daniel David: Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.
A legújabb megvalósításnak két cikk megjelenése mondható, amelyek a Coordination Chemistry Reviews szaklapban láttak napvilágot „Inverse coordination – a novel chemical concept” címmel (2017, vol. 338, pag. 1–26; vol 348, pag. 71–95), a monografikus tanulmány egy kissé elhanyagolt kémiai kötésrendszerre vonatkozó szakirodalomnak a szintézise. De ez a kötésrendszer egy új irányzatot jelent a szervetlen kémia területén, a hagyományos, koordinációs kémia kiegészítéseként. Ezeknek a kötéseknek a leírása a szakirodalomban elszórtan, egyenként megjelent publikációkban valósult meg, de az információk szintézise hiányzik. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy „a fákat remekül bemutattuk, de nem derítettük fel az erdőt.” A két összegző jellegű cikk egy hat tanulmányból álló sorozat részét képezi, amelyek még a kidolgozás fázisában vannak.
-
Daniel David: Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?
Az én koromban nincsenek hosszú távú terveim, csak vágyaim. Szeretném megérni, hogy sikerül befejezni és megjelentetni az inverz koordinációról szóló sorozat valamennyi tanulmányát, és – ha az idő „türelmes lesz hozzám”–, egy összehasonlító kémia könyvet is szeretnék befejezni, amelynek jelenleg a felénél tartok.
-
Daniel David: Miért választotta a BBTE-t?
A kolozsvári egyetemen lettem vegyész, ezt követően külföldi egyetemeket folytattam tanulmányaimat (SZSZSZK, AEÁ, Németország), majd visszatértem Kolozsvárra, oda, ahol igazán »otthon« érzem magam. Itt esélyem volt arra, hogy intelligens, szolgalmas és törekvő doktorandusz-hallgatókkal dolgozzam, és olyan külföldi kollégákkal legyek egy csapatban, akik szabad hozzáférést biztosítottak a Kolozsváron hiányzó kutatási lehetőségekhez (például diffrakciós módszerek röntgensugarakkal), lehetőséget teremtettek, hogy tudományos érdeklődésemet folytathassam, és olyan kutatásokba vontak be, amelyek nagy elégtételt jelentettek számomra. Kihívást jelentett a szerényebb körülmények között folytatott munka, de mások együttműködésével sikerült elkészíteni a legrangosabb szaklapokban megjelent tanulmányokat.
Vendégtanár voltam Mexikóvárosban, El Pasóban (Texas), Athensben (Georgia állam, Amerikai Egyesült Államok), Göttingenben (Németország), Santiago de Compostelában (Spanyolország), Sao Carlosban (Brazília), Szingapúrban, Malajziában, ahol tanítottam, konferencia-előadást tartottam, vagy kutatócsoport tagja voltam, és ennek eredményeként társszerzőkkel közösen jelent meg tanulmányom, de mindenhonnan vágyakozással tértem haza.
-
Daniel David: Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?
Főként a fiataloknak szeretném sugallni, hogy tűzzenek ki saját erejükhöz és munkájukhoz mérten megvalósítható, reális célokat, hogy elkerülhessék a csalódást, a kiábrándulást. Legyen egy olyan szenvedélyük, amely mellett állhatatosan és jó kedvvel kitartanak, és várjanak arra, hogy az elismerés, a jutalom magától érkezzen, (még akkor is, ha néha késlekedik). A túlságosan nagy ambíciók kudarcélmények forrásaivá válhatnak.