
A BBTE Pszichoterápiai és Alkalmazott Egészségpszichológiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének igazgatója, Daniel David irányításával készült tanulmány amellett érvel, hogy pillanatnyilag nincs a pszichoterápiás kezelések terén olyan módszer, amely megingatná a kognitív viselkedésterápia aranystandard státusát.
Aaron Beck amerikai pszichiáter az 1960-as években fektette le a kognitív viselkedésterápia alapjait. A módszer arra alapoz, hogy érzelmi reakcióinkat és viselkedésünket szemléletmódunk határozza meg. A negatív érzelmi állapotok azért jelentkeznek, mert az információfeldolgozásban beálló zavarok miatt az események és történések torz jelentést nyernek. A terápia során ezeket a torzított gondolatokat, valamint az ezek mögött húzódó téves vélekedéseket, hiedelmeket próbálják felismertetni a szakemberek.
A tanulmány azokra a tudományosan nem megalapozott vagy kétes megalapozottságú vádakra reagál, melyek a kognitív viselkedésterápiát a pszichoterápiás kezelések területén már nem látják alkalmasnak az aranystandard szerep betöltésére.
A kognitív viselkedésterápia státusát érintő vádak között visszatérőnek számít az, mely szerint az ide sorolható vizsgálatok egy része gyenge minőségű összehasonlításokat tartalmaz, vagyis nem aktív kontrollcsoportok eredményei alapján, hanem várólistás páciensek bevonásával méri a kezelések hatékonyságát. Pim Cujipers és társai bizonyítására válaszolva a szerzők elismerik, hogy a kognitív viselkedésterápia területén is előfordulnak gyenge minőségű (például nem aktív kontrollcsoportot alkalmazó) vagy a kezelés alacsony hatásfokáról tanúskodó vizsgálatok. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a Cujipersék metavizsgálataiban szereplő egyéb pszichoterápiás kutatások (pl. a pszichodinamikus terápia) az aktív kontrollcsoportok száma, illetve a minőség szempontjából továbbra is jócskán alulmaradnak a kognitív viselkedésterápiás kutatásokkal szemben. Továbbá fölvetik a kérdést, hogy a kognitív viselkedésterápia során olykor beismerten alacsonynak bizonyuló hatásfok nem épp a kognitív viselkedésterápia területén zajló kutatások önmagukkal szembeni szigoráról tanúskodik-e, illetve nem kellene-e számításba venni, hogy a kezdetben alacsony hatásfok kumulatív jellegű is lehet, azaz hosszú távon megnövekedhet.
A kognitív viselkedésterápia a pszichoterápiás kutatások közt az első szigorú összehasonlítási kritériumok szerint (pl. randomizált kontrollált vizsgálatokkal) tesztelt, empirikusan alátámasztott, bizonyítékalapú (evidence based) kezelésmód. Ötvözi a transzdiagnosztikus és a személyközpontú megközelítést, szorosan összehangolja a terápiás technikát, a kezelési folyamatot és a páciensközpontú szemléletet. Jelenleg nem létezik olyan pszichoterápia, melynek elméleti alapjait ilyen mértékben és számban támasztanák alá klinikai kutatások. Míg számos terápia szinte alig változott létrejötte óta, a kognitív viselkedésterápia egy dinamikusan fejlődő, folyamatosan kutatott terület, mely irányultságában összhangban áll a kortárs elme- és viselkedéstudomány legaktuálisabb áramlataival, így például az információfeldolgozási paradigmával. Nem véletlen tehát, hogy az Egészség és Klinikai Kiválóság Nemzeti Intézete (NICE), valamint az Amerikai Pszichológiai Egyesület (APA) egyaránt elismeri és irányelvei közé emeli módszereit.
[* ] Daniel David, Ioana Cristea, Stefan G. Hofmann (2018): Why Cognitive Behavioral Therapy Is the Current Gold Standard of Psychotherapy. Frontiers in Psychiatry, 9/4, doi: 10.3389/fpsyt.2018.00004
