A kolozsvári magyar felsőoktatás 150 éves évfordulóját ünnepli idén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, az egyetemalapítás tavalyi, 440. éves évfordulója után. A múlt emlékezésre, de, legfőképpen, jövőbemutatásra kötelez. Elődeink kiválósága előtt tisztelegve egy előadássorozatot indítottunk, amelynek keretében oktatóink tárják a nagyközönség elé izgalmas kutatási témáikat a fizikától az antropológiáig.
Első előadónk, Néda Zoltán fizikus professzor rendszeresen tart a széles közönségnek izgalmas tudománynépszerűsítő előadásokat. Előadása keretében egy olyan témáról fog beszélni, amely távolról sem csak a fizika iránt érdeklődőket célozza meg: társadalmi egyenlőtlenségek elméleti fizikai megközelítésben. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
A bor története és kulturális vonatkozásai sokat elárulnak egy régióról. Szabó Árpád Töhötöm a királyleányka szőlőfajtából kiindulva egy erdélyi térség történetéről szolgál érdekes részletekkel. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
Bár egy járványidőszak válságidőszak, mindig vannak nyertesei is. Szász Levente előadásában a koronavírus-járvány kapcsán beállt új gazdasági és társadalmi helyzet egyik nyerteséről, az online kereskedelemről beszél. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
A daganatos betegség egy testi betegség, amelynek vannak lelki velejárói. A beteg ember maga pedig egy összetett valóság. Dégi László Csaba egyetemünk oktatója és ombudsmanja, előadásában a pszichoonkológiára mint fiatal tudományágra irányítja a figyelmet, amely a daganatos megbetegedés testi és lelki vonatkozásait egyaránt szem előtt tartja. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
Nem kell matematikusnak lennünk ahhoz, hogy tudjuk: minél kisebb egy dob, annál magasabb az alaptónusa. Kristály Sándor előadásában Lord Rayleigh mintegy 150 évvel ezelőtt megfogalmazott sejtéseinek jár utána a körlap alapú membránokkal kapcsolatban. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
Ha nyitott szemmel járunk Kolozsvár központjában, az ablakkeretekben, a boltívekben, a kapualjakban megláthatjuk, hogyan épül a jelen a múltra. Előadásában Gábor Csilla, a BBTE Bölcsészettudományi Karának oktatója tekintetünket a Szentháromság (piarista) templomban található csodatevő könnyező Szűz Mária-képre irányítja. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
A zöld kémia szemléleti alapja a környezet és az emberek egészségének védelme. Paizs Csaba és kutatócsoportja a molekuláris biológia eszköztára segítségével törekszik a katalizátorok hatékonyságának növelésére a fenntartható fejlődés érdekében. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
Fides quaerens intellectum – a hit az értelemre vágyik. Zamfir Korinna, a Római Katolikus Teológia Kar oktatója az értelmet kereső hit útján közelít témájához: a korai keresztény egyesületeket olyan modern fogalmak mentén vizsgálja, mint az önkéntesség, illetve a hálózatosodás. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
Egyetemünk oktatási kínálatának fontos részét képezi a jövendőbeli kiváló pedagógusok képzése a hazai közoktatás számára. András Szilárd, a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézetének oktatója a kíváncsiságvezérelt, felfedeztető (matematika)oktatás paradigmájában olyan tevékenységeket ismertet, amelyek élményszerűvé teszik a matematikai feladatok megoldását. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
Vajon kizárólag magyar nyelven íródik-e, amit magyar irodalomnak tartunk? Milyen logika vagy logikák menték mondhatjuk el a 20. század magyar irodalomtörténetét? Balázs Imre József azt vizsgálja, hogy a köznapi értelemben mindannyiunk által ismert szürrealizmus szó irodalmi irányzatként milyen alternatív útvonalat kínál a magyar irodalomtörténet bejárására. Az előadás megtekinthető a BBTE Magyar Tagozatának Youtube-csatornáján.
Aki valaha végzett kutatói munkát, átérzi Farkas Árpád szavait: Orra bukva az avaron, és menni tovább mégis. Buzogány Dezső egyetemi tanár előadásában a BBTE Egyháztörténeti iskolájának indulásáról, a felmerülő igényekről és nehézségekről, jelenlegi tevékenységéről és pespektíváiról mesél.
A régészet hosszú utat járt be: ma már nem csupán leletek feltárását jelenti, hanem társtudományaival együtt a letűnt korok embereinek életét, körülményeit is egységként próbálja értelmezni. Molnár-Kovács Zsolt a nagykárolyi síkság példáján azt szemlézi, hogy lakta be az őskori ember a tájat, hogyan alakította azt igényeinek megfelelővé, illetve hogy ma, a 21. században hogyan értelmezhetjük pontosan azokat a nyomokat, amelyeket a korról találunk.
Mutasd, milyen híreket fogyasztasz, és megmondom, ki vagy! Médiafogyasztási szokásaink, preferenciáink árulkodnak rólunk, ugyanakkor a médiatartalmak formálják is felfogásunkat, mondhatni: (ki)alakítanak minket. A világról való tudásunk mediált tudás, hiszen hírekből, folyamatosan frissülő hífolyamainkból tájékozódunk. Vincze Hanna Orsolya előadásában azt vizsgálja, milyen tényezők határozzák meg a külföldi hírek összetételét, s ezek közvetítésében a nagy világról alkotott képünket.
Bodó Zalán rendkívül fontosnak tartja, hogy az egyetem hallgatói ne csak az oktatási, hanem a kutatói tevékenységekbe is bevonódjanak, így mesteris és doktorandusz hallgatóival együtt kutatja a mesterséges intelligencia egy izgalmas alágát, a gépi tanulást. Előadásában néhány alkalmazásán keresztül szemlélteti, hogyan segíti számos diszciplína folyamatait a gépi tanulás.
Kevésbé ismert tény, hogy a 18. századi kolozsvári jezsuita oktatási intézmények a tanév végi ünnepélyes vizsgák alkalmával esetenként nemcsak dísz- és védőbeszédet, színielőadást tartottak, hanem ezekre az alkalmakra az adott vizsga legfontosabb téziseit tartalmazó nagyméretű metszeteket vagy festményeket is készítettek, amelyekkel a vizsga helyszínét díszítették. Kovács Zsolt előadásában ezen műalkotások használatát tekinti át.
Az élőlények számottevő része társas életmóddal rendelkezik, úgymond társadalomban él. Ennek az állapotnak számos előnyét ismerjük. De vajon milyen lehetőséget kínál a társas lét a különböző parazitáknak? Hogyan befolyásolja a szociális viselkedést a paraziták jelenléte? Markó Bálint előadásában megmutatja, hogy a hangyák társadalma nagyszerű kutatási terepet biztosít a fenti kérdések megválaszolására.
Köznapi szóhasználatban szingularitásnak nevezzük azokat az eseményeket, amelyek a saját környezetükben nem gyakoriak. Matematikai értelemben a szingularitáselmélet módszerei számos, korábban megválaszolatlan kérdésre tudnak választ nyújtani. De mik a szingularitások? Hol tudjuk elhelyezni őket a matematikában? László Tamás előadásában komplex fogalmakat hoz közelebb az érdeklődőkhöz.
A világjárvány, a háborús helyzet által átalakított, még mindig rendezésre váró világunkban egyre több az ismeretlen, így életünk számos területét járja át a bizonytalanság. Mi kelthet félelmet bennünk, illetve hogyan küzdünk meg a kiváltott stresszel? Kotta Ibolya előadásával segít értelmezni a félelmeinket, a bizonytalanságot, illetve megküzdési stratégiákat is ismertet.
Barabás Réka előadása léptékváltásra hív fel, hiszen nanoanyagokról, a nanoanyagok felfedezéséről mesél. Az előadó kitér a nanoanyagok konkrét gyakorlati hasznosíthatóságára is, sőt, azt is megtudjuk, hogyan készített a Kémia és Vegyészmérnöki Kar kutatócsoportja biciklire szerelhető levegőszennyeződés-mérőt.
Válságok korát éljük, a tudomány azonban a válságok idején is pontos, még ha nem is azonnali helyzetfelmérést kínál, illetve válaszokkal szolgál arra, hogy mi a teendő a továbbiakban. Rácz Béla Gergely az orosz–ukrán konfliktus gazdasági hatásait szemlézi térségünkben, illetve prognózist is felállít a jövőbeni következményekről.
Janovics Jenő színházalapító, a kolozsvári némafilmgyártás elindítója éppen egyidős a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatással. A BBTE Magyar Film és Média Intézete októberben konferenciával emlékezett születésének 150. évfordulójára. Zágoni Balázs, az Intézet oktatója Janovics igencsak termékeny karrierjét, illetve annak egyik legjellegzetesebb darabját, A tolonc c. némafilmet járja körül.
A technológia a hagyományos robotika irányából mára a neurális hálózatok irányába mozdult el. Ismert tény azonban, hogy a neurális hálózatok algoritmusai indőnként helytelen megoldásokhoz vezetnek. A robofizika olyan határterület, amely a robotika kérdéseire a fizika módszereit hívja segítségül. Sándor Bulcsú a doménium egy szeletéről, az önszerveződő dinamikus rendszerekről mesél.
