A BBTE részéről dr. Csata Zsombor, a Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar docense, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa vett részt abban a kutatásban, mely azt vizsgálta, hogy azon romániai települések esetében, ahol valamely etnikai kisebbség a lakosság több mint 20%-át alkotja, a kisebbségi csoport nyelvének hivatalos nyelvként való elismerése mennyiben befolyásolja a gazdasági és humánfejlettségi mutatókat.
A földrajztudományok terén nem ritkák az etnikai sokféleség regionális tervezésre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások, míg a szociológusok és a közgazdászok inkább valamely etnikai csoport más etnikai csoportokhoz viszonyított társadalmi-gazdasági helyzete felől közelítik meg a problémát. Azonban kevés az olyan kutatás, mely – áthidalva a két területet – közvetlenül az etnikai sokféleség jóléti hatásaira kérdezne rá. Jelen tanulmány szerzői azt feltételezték, hogy jóllehet az etnikai polarizáció negatív hatással van a társadalmi-gazdasági fejlődésre, ezt a hatást kiegyensúlyozhatja, ha egy kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként ismerik el valamely közigazgatási területen. Az etnikai kisebbségek nyelvhasználati jogának elismerése gördülékenyebbé teheti az állami intézményekkel való kommunikációt, aminek nyilvánvaló pozitív társadalmi és gazdasági hozományai vannak, valamint azt közvetítheti, hogy a többségi társadalom hasznosnak tartja a kisebbség jelenlétét az országban, és értékeli a kultúráját.
Romániában ma közel húsz, 1000 főnél nagyobb kisebbségi etnikai csoport él, amelyek együttesen az ország lakosságának több mint 10%-át teszik ki. A román törvények értelmében ha egy etnikai kisebbség a lakosság több mint 20%-át alkotja egy közigazgatási területen, joga van anyanyelvét használni a közügyek intézésében.
A vizsgálatban a közigazgatási egységekre vonatkozó hivatalos statisztikák többváltozós elemzését végezték el, és azokat tekintették polarizáltabbnak, ahol a különböző etnikai csoportok eloszlása arányosabb. A kutatás eredményei alátámasztják, hogy az etnikai megosztottság negatív hatással van a jóléti mutatókra. Ez a negatív hatás azonban csak azokon a közigazgatási területeken nyilvánul meg, ahol a román az egyedüli hivatalos nyelv. Azon települések esetében, ahol valamely etnikai kisebbség nyelvét is elismerik hivatalosként, az etnikai sokféleség negatív gazdasági-társadalmi hatásai jelentősen mérséklődnek. A kutatásból kiderül továbbá, hogy a fejlődésre jelentős és pozitív hatást gyakorol a magas népességszám, a civil szervezetek jelenléte, kisebb települések esetében egy város szomszédsága, valamint – szerényebb hatásnagysággal – a településen áthaladó európai út is.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy amennyiben a romániai döntéshozók az erdélyi társadalmi-gazdasági feltételek javításában érdekeltek, érdemes jobban odafigyelniük a nyelvtörvények betartatására, ugyanakkor a 20%-os küszöbérték lennebb engedésének is számos pozitív hozadéka lenne.
(A romániai megyék etnikai polarizáltsága 2011-ben. Forrás: https://link.springer.com/article/10.1007/s12116-022-09362-z)
[*] Zsombor Csata, Roman Hlatky, Amy H. Liu (2022): Ethnic Polarization and Human Development: The Conditional Effects of Minority Language Recognition. Studies in Comparative International Development, 17 June 2022, doi: https://doi.org/10.1007/s12116-022-09362-z