A BBTE Magyar Biológia és Ökológiai Intézet, Állattani Múzeuma, Egyetemi Kulturális Örökség Irodája, illetve a BBTE Kulturális Platformja megnyitotta Fémfürkészek: a pokoli őrangyalok című időszakos kiállítását. Dr. László Zoltán, a Magyar Biológia és Ökológiai Intézet oktatója néhány érdekességet osztott meg a kiállításról.
Miért esett épp a darazsakra a választás? Honnan származik a kiállítás ötlete?
László Zoltán: A darazsak, pontosabban a fürkészdarazsak, még pontosabban a fémfürkészek nagyon fontos ökoszisztéma-szolgáltatók. Szabályozzák a növényevőket és más ízeltlábúakat, enélkül nem igen lenne gyümölcs és zöldség az asztalainkon, illetve a tenyésztett állatainknak gabona a tápjaikhoz – nyilván abban az esetben, ha természetközeli, többé-kevésbé egészséges és fenntartható megoldásokat szeretnénk alkalmazni. Óvatos becslések szerint kb. 800 ezer fürkészdarázsfajjal számolhatunk a Földön, ennek egy számottevő részét a fémfürkészek teszik ki. Eredetileg az összes darazsat át szerettük volna fogni a kiállítással, de akkora munkának bizonyult, hogy kénytelenek voltunk szűkíteni a kört. Így egy olyan csoportra esett a választásunk, amely igen fontos az előbb említett szempontok mentén, amely látványos, és amelynek a szakértői kézügyben vannak. A kiállítás egyik ötletalapját egy tudományos, taxonómiai szükségszerűség is szolgáltatta: évekkel ezelőtt nekiláttunk egy számunkra hamarosan hozzáférhetetlenné váló típuspéldány kapcsán azon dolgozni, hogy tudományos pontosságú, anatómiailag pontos 3D-objektumot készítsünk az illető darázsról. Érdemes azt is megemlíteni, hogy ezzel a kiállítással indítottunk el egy sorozatot, amely 2026-ban, a BBTE Biológia és Geológia Karán megszervezett nemzetközi gubacsdarazsász nemzetközi konferencia egyik látványossága lesz. Jövő évben a magányos méhek kerülnek középpontba, hasonló tárlat révén, majd 2026-ban a rózsagubacsdarazsak.
Mit láthatnak a kiállításra látogatók?
László Zoltán: A kiállításon több módszer segítségével szeretnénk bemutatni a fémfürkészeket és ezáltal a fürkészdarazsakat. Az első részben telefonos makrofotókon lehet megcsodálni a fémfürkészek valódi méreteit, illetve sztereomikroszkópokon keresztül nagy részletességgel testük külső felépítését. A második részben egy kiterjesztett valóságú (AR) fémfürkészt vetíthetünk ki a kiállítóterem padlójára a telefonunk segítségével, kedvünk szerint nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük, körüljárhatjuk, és ha szeretnénk, akár belülről is megtekinthetjük. Ehhez a részlethez műgyantaszobrokat is nyomtattunk a 3D-modellből, különböző testhelyzetekben. Meg lehet csodálni egy repülő, sétáló, avagy prédát kereső és egy tojócsövével petét rakó fémfürkészt. A harmadik részben a fémfürkészek befogásához és vizsgálatához szükséges gyűjtőfelszerelés mellett bemutatjuk változatosságukat néhány gyűjteményen keresztül. Itt megjegyezném, hogy egy nemrég tudományosan újonnan leírt faj típuspéldányai is megtekinthetők. A negyedik részben a fémfürkészek életmeneteit és biológiáját ábrázoltuk képregények formájában, amelyekből rövid filmecskék is készültek. Az ötödik részben a fémfürkészek tudományos, művészi és fotográfiai ábrázolásmódjai tekinthetők meg. Az idei Múzeumok Éjszakáján a kiállítás legkedveltebb részei a mikroszkópos tevékenység, az augmentált valóságú darázs és a képregények voltak.
Kinek ajánlják a kiállítást?
László Zoltán: A kiállítást minden természetkedvelőnek és környezete iránt érdeklődőnek ajánljuk. Hasznos lehet az iskolásoknak is hallani egy olyan témáról, amely igen fontos, és mégsem jelenik meg a tankönyvekben, mert parányi és nehéz vele dolgozni, s emiatt kevesen vágnak neki a kutatásuk rögös útjának.
Meddig látogatható a kiállítás?
László Zoltán: A kiállítás augusztus 31-ig látogatható a BBTE Állattani Múzeumában. Amennyiben igény van mikroszkópos tevékenységre és bemutatóra, amely révén a látogatók első kézből értesülnek a fémfürkészekkel kapcsolatos érdekességekről és tényekről, az Állattani Múzeummal kell időpontot egyeztetni.