Kolozsvár, 2024. október 30.
Rendkívüli felfedezést tett egy nemzetközi kutatócsoport a Keleti-Kárpátokban, Romániában: az Andryala laevitomentosa, egy rendkívül ritka őshonos faj lehet a Föld legrégebbi élő növényszerű szervezete. A kutatás több mint 60 000 éves klónokat (sarjnemzedék) azonosított, amelyek az elmúlt évezredek számottevő éghajlatváltozásai ellenére ugyanazon a helyen élnek.
Az Andryala laevitomentosa a világ egyik legritkább növénye, mindössze öt kis populációjának élőhelye a Keleti-Kárpátok (Besztercei-hegység) 1,8 km-es hegygerince. A fajt csak 1961-ben fedezte fel a BBTE egy diákja, holotípusa megtalálható a BBTE növénytani gyűjteményében. A növény szinte egyetlen életképes magot sem hoz, ehelyett vegetatív szaporodás útján él, azaz hajtásokkal szaporodik. Ez a fajta szaporodás olyan klónok kialakulását tette lehetővé, amelyek több tízezer évig fennmaradtak szélsőséges éghajlati viszonyok között, mint pl. a pleisztocén kori eljegesedések.
A kutatók fejlett genetikai elemzési technikákkal tanulmányozták a populációkat, ezekkel határozták meg a klónok korát. Az eredmények alapján az Andryala laevitomentosa rendkívül alacsony genetikai diverzitást mutat, azonban populációiban nagyon magas genetikai differenciálódás figyelhető meg. „Mindösszesen 11 genetikailag különálló egyedet sikerült azonosítani, de ezeknek a klónoknak a hosszú élettartama és szívóssága lenyűgöző. A legidősebb »klón« a növényvilág egyik legrégebbi, talán a legrégebbi egyede, ami bizonyítja a szóban forgó organizmusok figyelemre méltó alkalmazkodási és túlélési képességét a környezeti változásokkal szemben” – magyarázta dr. Mihai Pușcaș egyetemi tanár (a BBTE Biológia és Geológia Kara, Alexandru Borza Botanikus Kert), a kutatócsoport tagja.
Ez a felfedezés nem csupán igazolja a faj rendkívüli hosszú élettartamát, hanem felhívja a figyelmet a növény egyedülálló élőhelye megőrzésének fontosságára is. Amennyiben csak egy is elveszne a klónok közül, az egy olyan szervezet kipusztulását jelentené, amely az utolsó eljegesedés óta fennmaradt. A kutatás ugyanakkor segít pontosabban megérteni, hogy a növények hogyan tudnak ellenállni az évezredeken át tartó szélsőséges klímaváltozásoknak, s ezáltal új perspektívát kínál a biodiverzitás megőrzéséhez.
Mráz P, Flašková L, Chrtek J, Mrázová V, Puşcaş M, Josefiová J, Záveská E. 2024. Persistence over millennia through extreme clonal longevity: phylogenomic insight into jistory of one of the world’s rarest lant species. Journal of Biogeography. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/jbi.15028
