Február 4-e a rák elleni küzdelem világnapja. Szolidaritást vállalva az érintettekkel, egy frissen közölt tanulmányra hívjuk fel a figyelmet, amely Dégi László Csaba, a BBTE ombudsmanja, az Európai Rákszervezet (ECO) elnöke közreműködésével készült. A nemzeti rákellenes tervek pénzügyi fedezetét, megvalósíthatóságát, naprakészségét közel száz nemzetközileg elismert szakember bevonásával vizsgáló globális felmérést a rákkutatás területén élvonalba tartozó The Lancet Oncology szaklap közölte.
Az alacsony és közepes jövedelmű országokban folyamatosan növekszik a daganatos megbetegedések aránya. Előrejelzések szerint 2030-ra világszinten a rákos megbetegedések közel 65%-a az alacsony és közepes jövedelmű országokban fog előfordulni. A Nemzetközi Rákellenes Összefogás (International Cancer Control Partnership) 2012 óta nyújt iránymutatást a rákellenes stratégiákra vonatkozóan, azzal a céllal, hogy minden ország rendelkezzen megvalósítható rákellenes tervvel. A hagyományos megközelítések jellemzően a korai felismerést hangsúlyozzák szűrés és az időszakos kontroll révén, az ilyen programok azonban túlterhelhetik az alacsony és közepes jövedelmű országok eleve szűkös egészségügyi erőforrásait.
A nemzeti rákellenes tervek áttekintésének célja az volt, hogy globális képet kapjunk ezeknek a nemzeti stratégiáknak a tartalmáról, pénzügyi fedezetéről, megvalósíthatóságáról, naprakészségéről. A felmérés olyan kérdéseket tartalmazott, amelyek a rákellátás terén tapasztalható esélyegyenlőséggel, az esetleges világjárványokra, környezeti hatásokra való felkészültséggel, az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezéseivel, valamint a bizonyítékokon alapuló ajánlásokkal kapcsolatosak. A szakértők közel 160 rákellenes vagy a civilizációs betegségek visszaszorítását célzó nemzeti tervet tekintettek át.
Az elemzésből kiderül, hogy míg a nemzeti rákellenes tervek 96%-a egyértelmű célokat tűz ki, mindössze 27%-uk rendelkezik teljes támogatással. Ráadásul a nemzeti rákellenes tervek mindössze 18%-a áll összhangban az általános egészségügyi lefedettséggel, ami rávilágít a törekvés és a gyakorlati megvalósítás közötti kritikus szakadékra. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a nemzeti rákellenes tervek mindössze 18%-a veszi figyelembe a betegek, azaz a leginkább érintettek véleményét a fejlesztésük során, ami aláássa e stratégiák hatékonyságát és fenntarthatóságát. Továbbá míg a legújabb rákellenes tervek fele elismeri a COVID-19 világjárvány hatását, mindössze 4%-uk tartalmaz stratégiákat esetleges jövőbeli világjárványokra vagy akár az éghajlatváltozás várható hatásaira vonatkozóan.
A rákellenes programok globális megerősítése érdekében a hangsúlyt három, egymással összefüggő prioritásra kell áthelyezni:
- Fenntartható finanszírozási mechanizmusok létrehozására és e pénzügyi támogatások mértékének növelésére van szükség. Ez magában foglalja az innovatív finanszírozási modellek kiterjesztését, illetve szilárd pénzügyi védelmi rendszerek létrehozását a betegek számára. Az innovatív finanszírozási modellek ígéretes megoldásokat kínálnak e végrehajtási szakadék áthidalására. A köz- és magánszféra közötti partnerségek, a vegyes finanszírozási mechanizmusok és az innovatív kockázatmegosztási megállapodások kiemelkedő szerepet játszhatnak abban, hogy a rákellátás fenntarthatóbbá és hozzáférhetőbbé váljon. A társadalmi hatáskötvények például a teljesítményalapú finanszírozás újszerű megközelítését kínálják. Ebben a modellben a magánbefektetők konkrét rákellenes beavatkozásokat finanszíroznak, és kötvényeik az elért eredmények – például a rák előfordulási vagy halálozási arányának csökkenése – alapján jövedelmeznek. Hasonlóképpen, az összevont finanszírozási mechanizmusok lehetővé teszik a kormányok, a nemzetközi szervezetek és a magánadományozók számára, hogy a forrásokat közös alapokban egyesítsék. Ezek az együttműködésen alapuló finanszírozási megközelítések támogathatják a nemzeti rákellenes tervek végrehajtását több régióban, optimalizálva a források elosztását és maximalizálva a hatást.
- Adatvezérelt döntéshozatalnak kell irányítania a programfejlesztés és -végrehajtás minden területét. Ehhez monitoring- és értékelési rendszerekbe való beruházásra van szükség, valamint a helyi kutatási kapacitás megerősítésére.
- Az érintett felek érdemi bevonását intézményesen szavatolni kell a rákellenes küzdelem teljes folyamatában. Ez nemcsak a betegek hangját foglalja magában, hanem az egészségügyi szolgáltatókat, a közösségi vezetőket és más kulcsfontosságú érintett feleket is, akik jó rálátással bírnak a helyi igényekre és lehetőségekre.
Dégi László Csaba meglátása szerint azonban további kiegészítő intézkedésekre is égető szükség lenne a tervezés során. Az átfogó stratégiáknak foglalkozniuk kell a rákbetegek és a túlélők pszichoszociális szükségleteivel is, hangsúlyt fektetve a túléléstervezésre és a mentális egészségügyi ellátásra. Ez a holisztikus megközelítés biztosítja, hogy a rákellenes programok ne csak a betegség fizikai aspektusait, hanem annak pszichológiai és társadalmi hatásait is kezeljék. A nemzetközi együttműködés is egyre fontosabbá válik az olyan globális kihívások kezelésében, mint az esetleges világjárványokra való felkészülés vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi kockázatok. A siker kulcsa – állítja a BBTE rákkutató központjának (Center for Advanced Research and Comprehensive Approach of Cancer – https://oncology.research.ubbcluj.ro/) irányítótestületi tagja – nemcsak technikai megoldásokat, hanem tartós politikai akaratot és közösségi elkötelezettséget is igényel. Összehangolt erőfeszítésekkel és jól irányzott befektetésekkel hatékonyabb, hozzáférhetőbb és rugalmasabb rákellenes rendszereket lehet létrehozni a közepes és alacsony jövedelmű országokban, egy olyan jövőt célozva meg, ahol a minőségi rákellátás földrajzi vagy gazdasági körülményektől függetlenül mindenki számára elérhető.
(A kép illusztráció. Forrás: https://www.uehp.eu/european-solidarity-facing-cancer-the-iron-curtain-remains-closed/)
[*] Yannick Romero et al.: The changing global landscape of national cancer control plans. The Lancet Oncology, Volume 26, Issue 1, E46-E54, January 2025. DOI: 10.1016/S1470-2045(24)00405-4