A modern digitális technológiák használata nem járul hozzá a vállalatok nyereségességének növekedéséhez, ugyanakkor segíti az eszközfelhasználás hatékonyságának javítását a világ legnagyobb autóipari vállalatainál – állapítja meg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának Európai Unió által támogatott kutatása, amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem és a dániai Aalborg Egyetem kutatói is részt vesznek. A kutatás a digitalizáció pénzügyi hatásait vizsgálta különböző időtávokon, elemezve az azonnali (ugyanabban az évben), illetve az egy és két évre kiterjedő hatásokat. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a nyereségességre gyakorolt hatás még két év távlatában sem jelentkezik, miközben az eszközfelhasználás hatékonysága szinte azonnali módon jelentősen növekszik.
Az autóipar mindig is élen járt a korábbi ipari forradalmak során megjelent modern technológiák alkalmazásában, és ez igaz a negyedik ipari forradalom keretében megjelenő digitális technológiákra is. A BBTE kutatása éppen ezért autóipari vállalatokat vizsgált és egyfelől olyan hagyományos digitális technológiákra összpontosított, amelyek a harmadik ipari forradalom során terjedtek el az elektronikus számítógépek és a gyártási automatizálás megjelenésének köszönhetően (Ipar 3.0). Ezek közé tartoznak például az ipari robotok, az automatizálás, a távközlési technológiák, valamint az online térben végzett műveletek. Másfelől a kutatás kifejezetten vizsgálta a negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0) legmodernebb technológiáit is, beleértve például a szenzorok, a felhőalapú számítástechnika, a mesterséges intelligencia vagy a nanotechnológiák használatát.
„A kutatás több meglepő eredményt is hozott: a technológiák használatának intenzitása sem rövid távon (ugyanabban az évben), sem középtávon (1-2 éven belül) nem vezet a nyereségesség növekedéséhez – még úgy sem, ha a vizsgálat a világ legsikeresebb autóipari vállalataira vonatkozott. Ezzel szemben az eszközök hatékonyabb felhasználása mind rövid, mind középtávon javul. A két eredményt összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a digitális technológiák megtérülése nem egyértelmű: a digitalizáció pénzügyi megtérülésre gyakorolt összhatása pozitív ugyan, de gyenge és jellemzően legalább két év szükséges ahhoz, hogy ez érzékelhetővé váljon.” – foglalta össze dr. Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, a kutatási projekt vezetője.
A kutatás módszertanáról
Az autóipari kutatás a kolozsvári BBTE 1,4 millió euró értékű, európai uniós finanszírozású projektjének keretén belül valósult meg. A 2023 és 2026 között zajló, „Strengthening the digitalization of businesses in Eastern Europe – a micro and macro-level approach” című projekt legfőbb célja, hogy támogatást nyújtson a digitális technológiák üzleti folyamatokban való alkalmazására, valamint a bevezetés kihívásainak leküzdésére, elősegítve ezáltal a kelet-európai vállalati szféra digitalizációs szintjének növelését.
A jelenlegi kutatás a világ 30 legnagyobb autógyártó és 100 legnagyobb autóipari beszállító vállalata közül azon cégekre fókuszált, amelyekről rendelkezésre állt legalább öt éves jelentés a 2012-2022-es időszakból. A kutatás összesen 54 nagyvállalat 495 éves jelentését dolgozta fel. A kutatási mintában többek között olyan, a régiónkban is jól ismert vállalatok kaptak helyet, mint a Volkswagen AG, a Toyota Motor Corp, a Stellantis vagy a Mercedes Benz Group. A vállalatok éves beszámolói alapján a kutatók szövegbányászati módszerekkel, kulcsszavakon alapuló elemzéssel, valamint egy gépi tanulási algoritmus segítségével számítottak digitalizációs indexeket az Ipar 3.0 és az Ipar 4.0 technológiáira. A pénzügyi mutatókat a vállalatok auditált pénzügyi jelentéseiből nyerték ki. A nyereségességet az üzemi profithányad (EBITDA-marzs), az eszközhatékonyságot az eszközforgási sebesség (árbevétel/összes eszköz), míg a megtérülést a saját tőke arányos nyereség (ROE) mutatóval mérték.
A kutatás teljes leírása ingyenesen elérhető itt: https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2025.109699
