Bár a természetközeli vidéki élet képzete meglehetősen hosszú pályát futott be, az európai falvak biológiai sokféleségét – szemben a városi, mezőgazdasági, erdei vagy legelőterületekével – eddig kevésbé vizsgálták. Egy frissen megjelent tanulmány feltárja, hogy a táj összetétele és a városok közelsége hogyan befolyásolja a falvak biológiai sokféleségét, az ott élők társadalmi-gazdasági lehetőségeit, illetve életminőségét. A közel húsz magyaroroszági, romániai, németországi és olaszországi kutatóintézet közreműködésével végzett kutatást a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont csapata vezette, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete részéről László Zoltán rovarökológus kapcsolódott be. A kutatás eredményeit a Nature Sustainability folyóirat közölte.
A kutatók 64 magyarországi és romániai faluban vizsgálták a biológiai sokféleséget. A falvak fele városok közvetlen vonzáskörében, a másik fele agglomeráción kívüli, mezőgazdasági vagy erdős tájakon feküdt. A csapat számos biológiai felvételt készített a botanikai felméréseken túl az ízeltlábú közösségekről is: a talajlakókat Barber-csapdákkal, a növényzetben élőket lombszívóval mintavételezte, az üregekben fészkelő méhek és darazsak számára pedig fészekcsapdákat állított. Ezenkívül madártani felmérést is végeztek, melynek során kilenc rendszertani csoportba sorolható 1164 fajt jegyeztek föl. A teljes – több táplálkozási szintre kiterjedő – biológiai sokféleség 15%-kal alacsonyabbnak bizonyult a mezőgazdasági területekkel körülvett falvakban, mint az erdőkkel övezett településeken.
A kutatók összegyűjtötték a vizsgált magyarországi falvak társadalmi-gazdasági adatait, hogy kiszámíthassák az emberi jóllétet tükröző Életminőség Indexet. Ez az index 27%-kal magasabbnak bizonyult az agglomerációban elhelyezkedő falvakban, mint a városok vonzáskörén kívül eső településeken. Ugyanakkor az erdőktől övezett falvak életminőségi mutatója 14%-kal haladta meg a mezőgazdasági tájak indexét. „A városi területek közelsége jobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz – állítja Szitár Katalin, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa –, míg az erdős tájak tisztább levegőt és több zöldterületet kínálnak, ami javítja az életszínvonalat és az életminőséget.”
Térinformatikai módszerekkel a kutatók kiszámították az Emberi Lábnyom Indexet is, amely azt mutatja meg, hogy az emberi tevékenységek – például az építkezések, a mezőgazdaság vagy a közúthálózat – mennyire terhelik meg a természetet egy adott területen. A magasabb Életminőség Indexszel rendelkező falvakban az Emberi Lábnyom Index is magasabb volt, különösen a városok vonzáskörében, ami azt jelzi, hogy a magasabb életszínvonal növelheti a környezeti terhelést. A magasabb Emberi Lábnyom Index azonban a biológiai sokféleség csökkenésével járt együtt, ami világosan jelzi az emberi fejlődés láthatatlan költségeit. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az erdős tájak a fokozott emberi tevékenység dacára is magasabb biológiai sokféleséget őriztek meg, ami arra utal, hogy a táj komplexitása valamelyest ellensúlyozhatja a biológiai sokféleség csökkenését.
A kutatók szerint a fenntartható falufejlesztéshez elengedhetetlen a táj adottságainak figyelembevétele. A városok közvetlen közelében fekvő falvak esetében a beépítés mértékének csökkentése és a zöld infrastruktúra fejlesztése segítheti a biológiai sokféleség védelmét. A túlnyomórészt erdők övezte falvakban a mezőgazdasági terjeszkedés korlátozása kulcsfontosságú. A falu és az erdő közötti összeköttetés javítása, valamint a mezőgazdasági területeken a zöld infrastruktúra fejlesztése ugyancsak növelheti a biológiai sokféleséget és az emberi jóllétet. A lakosság, a hatóságok és a földtulajdonosok közötti együttműködés ösztönzése, valamint a szakpolitikák és önkormányzati intézkedések összehangolása nélkülözhetetlen a sikerhez.
A projekt vezetője, Batáry Péter D-vac rovarszívóval dolgozik Salköveskút falu központjában, Szombathely közelében, Magyarországon.
Botfa falu széle egy erdő dominált tájba ágyazva, Zalaegerszeg közelében, Magyarországon.
Várda falu széle egy döntőrészt mezőgazdasági tájba ágyazva, Kaposvár közelében, Magyarországon.
Kolozs megye, adatgyűjtés egy mezőgazdasági tájban, László Zoltán egy D-vac rovarszívóval dolgozik.
[*] Batáry Péter et al. (2025): Biodiversity and human well-being trade-offs and synergies in villages. Nature Sustainability. https://doi.org/10.1038/s41893-025-01592-y