Közel fél év telt el azóta, hogy a BBTE vezetősége úgy döntött, a SARS-CoV-2 vírus terjedésének lassítása érdekében online platformokra „költözteti át” a 2019/2020-as tanév második szemeszterét. Nemcsak az egyetemi oktatás, hanem a kutatási projektek terén is óriási változások álltak be, nehézkesebbé váltak a külföldi tanulmányutak, a terepmunka, a tudományos forrásokhoz való hozzáférés, sok esetben új kutatási fókuszok bukkantak fel. Fél év egy világjárvány „életében” talán rövid távnak számít, azonban már éppen elég ahhoz, hogy adatszerű kimutatásaink legyenek bizonyos változásokról, és hogy ezek tükrében szakszerű képet alkothassunk a járvány várható, közép távú hatásaira vonatkozóan. Ankétunk eltekint a járvány orvostudományi, humánbiológiai, virológiai vagy közegészségügyi megközelítéseitől, és arra törekszik, hogy egy mozaikszerű, multidiszciplináris körkép keretében megmutassa, életünk mely területein tapasztalhatók máris kézzelfogható változások, milyen természetűek ezek, és mit vetítenek előre a következő fél-egy évre vonatkozóan. Az ankét keretében a legkülönbözőbb tudományterületeket képviselő BBTE-s szakértőket, médiaszakembert, közgazdászt, kommunikációs, illetve neveléstudományi szakembert, szociológust, pszichoonkológust, pszichológust kértünk fel, hogy ossza meg velünk a járvány hatásaival kapcsolatos tapasztalatait.
* * *
Változtatott-e a járvány a kelet-közép-európai filmfogyasztói szokásokon? Nagyobb mennyiségben fogyasztunk sorozatokat? Más jellegű sorozatokat fogyasztunk, mint a járvány kitörése előtt? Többen vagy kevesebben fizetnek elő a HBO Góra vagy a Netflixre? Hogyan hat a filmiparra a járvány, a filmgyártók és a streamingszolgáltatók hozzáigazítják a tartalmakat a járványtapasztalatokhoz?
Dr. Bátori Annát, a BBTE Színház és Film Karának egyetemi docensét kérdeztük
B. A.: A járvány gyökerestül átírta az eddigi médiafogyasztási szokásainkat, ami nem is csoda, hiszen a kijárási korlátozások ideje alatt sokaknak az egyetlen kikapcsolódási eszközként szolgált. A jelenlegi helyzet abszolút nyertese mindenképpen a Netflix, amely – mint első számú online sorozat- és filmstreamingoldal – több mint 16 millió új felhasználóval bővült (így már 182 millió nézője van), de ugyanitt említhetném az HBO Gót, az Amazon Prime Videót, vagy éppen a Hulut, amelyek mind új előfizetők ezreit tudhatják magukénak. A mozik bezárása, a televízió háttérbe szorulása – különösen a fiatalabb korosztálynál – s persze az állandó összezártság vagy éppen magány mint szociológiai szegmens mind hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek nagy része a számítógép képernyőjét választotta menekülési útvonalként. Ez persze annak is köszönhető, hogy a legsikeresebb streamingoldalak azonnal reflektáltak a járványra. A Netflix ebben a tekintetben különösen szerencsés, hiszen ez év januárjára készült el saját gyártású dokumentumfilmje, amely pontosan egy potenciális világjárvány esélyeit és következményeit taglalja (Pandemic: How to Prevent an Outbreak). Ezt követte a Coronavirus: Explained, amely szintén a jelenlegi helyzetre reflektál, s nem meglepő módon az egyik legnézettebb netflixes gyártás lett. Az emberek információéhségét demonstrálja az is, hogy míg mindannyian a vírus természetét, terjedését, s egyáltalán, a jelenlegi szituációt próbáltuk megérteni a különféle koronavírus-dokumentumfilmeken keresztül, egyre nagyobb mértékben kezdtünk el járványfilmeket fogyasztani. A Netflix, Amazon Prime Video, Hulu – s még sorolhatnám – azonnal műsorukra tűzték az eddigi legsikeresebb vírusfilmeket (Carriers, Pandemic, Outbreak), hogy ezzel is a frászt hozzák ránk a jövőt illetően. A koronavírus abszolút nyertesei tehát kezdetben a vírusról szóló dokumentumfilmek, majd az ezeket követő pandémia tematikájú nagyjátékfilmek és sorozatok voltak.
Azt is le kell azonban szögezni, hogy ha a 2010-es év utáni gyártást nézzük, a potenciális és kivédhetetlen járvány mindenképpen jelen volt, illetve van is a filmekben, sorozatokban. Van, ahol explicit módon (mint például a dán Rain, ahol a kivédhetetlen eső öli az embereket), s van, ahol implicit vonalon jelenik meg, mint például a zombifilmekben. A (vírus)fertőzésre reflektáló művek tehát már eleve az elmúlt évtized legsikeresebb, s legelterjedtebb tematikájú gyártásai közé tartoztak, ami mintha előre megjósolta volna a pandémia kitörését. Gyanítom, hogy ez a következő években is így lesz, hiszen a film- és sorozatgyártás mindig reagál a társadalmi krízisre, ezzel is segítve azt, hogy fel tudjuk dolgozni azt a hirtelen sokkot, amit az izoláció okozott.
Mivel az online streamingoldalak felhozatala elképesztően gazdag, s minőségi gyártásokkal szolgálnak, könnyen függővé teszik az embert. Így alakult ki a Netflix-pandémia elnevezés is, amely a bezártság következtében kialakult binge-watching jelenséget foglalja magában. A sorozatok egyébként is úgy vannak felépítve, hogy azonnal indítani akarjuk a következő epizódot, amely mondjuk a Netflix esetében automatikus módon be is következik. Az HBO Go egyik hibája pontosan az, hogy csak hetente hozza le az adott sorozat új részét, így az izolációban lévő ember rögtön kattint is a könnyen végignézhető Netflix-sorozatokra. Számos ismerősöm panaszkodott arról, hogy a kijárási korlátozások ideje alatt párjuk függővé vált, és napi 10-14 órát töltött el Netflix-gyártások nézegetésével. Ez a sorozatok rendkívül kidolgozott, profi dramaturgiáját, forgatókönyvét, s rendezését is mutatja, amely magával rántja a nézőt, aki képes egyetlen sorozatot végignézni pár óra leforgása alatt. A legnézettebb ilyen alkotások (Ozark, Stranger Things, Elite, The Witcher, Tiger King) nagyon széles műfaji spektrumot fednek le, kezdve a science fictiontől a krimin és dokumentumfilmen át a szórakoztatóbb alkotások felé. Nem mondanám tehát, hogy a járvány alapvetően átírta azt, hogy mit nézünk. Csupán a mennyiség tolódott ki elképesztő mértékben, s a sorozatos megszorító rendelkezések miatt ez aligha fog változni addig, amíg nincs védőoltás.
Az biztos, hogy a járvány legnagyobb nyertese a Netflix, ám kérdéses, hogy ez meddig lesz így. Noha a 2019-es gyártások mára elkészültek, számos médiaszolgáltató és filmvállalat törölte a 2020-as forgatásokat, ami óriási gyártási, illetve forgalmazási hiányt eredményezhet. Az új filmek bemutatása csúszik, a mozik és filmfesztiválok látogatottsága drasztikusan csökkent, a filmvállalatok pedig kezdenek pánikolni. Ha a bemutatást mondjuk meg is lehet oldani online – ahogyan Hajdu Szabolcs tette Békeidő című filmjével –, a nyereség messze elmarad attól, amit a járvány előtti mozilátogatás hozott, nem beszélve a reklámról, amit egy ilyen premier jelent. A forgatások leállítása pedig nem csupán a gyártást veti hátra pár évvel, s jövendöli a YouTube újabb reneszánszát, hanem azt is megkérdőjelezi, hogy védőoltás hiányában mit is fogunk nézni a következő évben vagy években.
Sorozatunk előző része elérhető itt:
BBTE LAB Járványkörkép: Dégi László Csaba
BBTE LAB Járványkörkép: Rácz Béla-Gergely
