Közel fél év telt el azóta, hogy a BBTE vezetősége úgy döntött, a SARS-CoV-2 vírus terjedésének lassítása érdekében online platformokra „költözteti át” a 2019/2020-as tanév második szemeszterét. Nemcsak az egyetemi oktatás, hanem a kutatási projektek terén is óriási változások álltak be, nehézkesebbé váltak a külföldi tanulmányutak, a terepmunka, a tudományos forrásokhoz való hozzáférés, sok esetben új kutatási fókuszok bukkantak fel. Fél év egy világjárvány „életében” talán rövid távnak számít, azonban már éppen elég ahhoz, hogy adatszerű kimutatásaink legyenek bizonyos változásokról, és hogy ezek tükrében szakszerű képet alkothassunk a járvány várható, közép távú hatásaira vonatkozóan. Ankétunk eltekint a járvány orvostudományi, humánbiológiai, virológiai vagy közegészségügyi megközelítéseitől, és arra törekszik, hogy egy mozaikszerű, multidiszciplináris körkép keretében megmutassa, életünk mely területein tapasztalhatók máris kézzelfogható változások, milyen természetűek ezek, és mit vetítenek előre a következő fél-egy évre vonatkozóan. Az ankét keretében a legkülönbözőbb tudományterületeket képviselő BBTE-s szakértőket, médiaszakembert, közgazdászt, kommunikációs, illetve neveléstudományi szakembert, szociológust, pszichoonkológust, pszichológust kértünk fel, hogy ossza meg velünk a járvány hatásaival kapcsolatos tapasztalatait.
* * *
Kolozsvár az ország „legegyetemibb” városának számít jelenleg, és a piaca is ehhez igazodik. Mennyire fogja befolyásolni a piac alakulását, hogy a diákok visszatérnek-e októbertől vagy sem? Meg fogja-e érezni a város a nagy nyári fesztiválok, az Untold és az Electric Castle kiesését? Az IT-szektor kétszázalékos növekedést mutatott a világjárvány idején, más ágazatok viszont jelentős veszteségeket könyveltek el a megyeszékhelyen: vajon folytatódni fog ez a trend, és milyen várható társadalmi hozadéka lesz annak, ha a különböző szektorok között tovább mélyül a szakadék? Várható a gazdaság regenerálódása?
Dr. Rácz Béla-Gergelyt, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusát kérdeztük
R. B.-G.: Kolozsváron általában minden negyedik lakos egyetemista, aki éppen tanulni van a városban. A koronavírus-járvány ilyen értelemben is átírta Kolozsvár hétköznapjait, hisz a hallgatók nagy része nemcsak nyáron nem volt a városban, hanem most sincsen itt. A legtöbb kolozsvári egyetemista ma otthonról tanul, így Kolozsvár szellősebb, több a parkolóhely, talán kicsit kisebb a forgalom is. Viszont ennek számtalan negatív gazdasági hatása is van, hiszen a közel 60 000 egyetemista, aki eddig Kolozsváron költötte el a pénzét, most otthon költi el. Kolozsvárnak ez tehát egy egyértelmű és jelentős bevételkiesés, melyet leginkább a lakásaikat bérbeadók és a vendég- és szórakoztatóiparban dolgozók fognak megérezni. Ezen felül Kolozsváron a nyár sem úgy alakult, ahogy szokott, ugyanis a legnagyobb fesztiválok nem kerültek megrendezésre, ami szintén több millió eurós kiesést jelent a városnak. Sok felmérés szerint csupán az egyetemisták távolmaradása és az elhalasztott fesztiválok 3-4%-kal csökkentették Kolozsvár gazdaságát. Természetesen a világjárvány más szektorokban is érezteti a hatását, ahogy a nem egyetemi városok is megsínylik a szükséges járványügyi intézkedések gazdasági következményeit. Kolozsvár gazdaságát viszont nagymértékben felfele húzza az informatikai ágazat, mely a válság közben is növekedni tudott. Kolozsváron nagyjából 20 000 ember dolgozik az IT iparágban, ahol a jövedelmek a válság ellenérre sem csökkentek (az átlagbér két és félszeresét teszi ki egy átlagos programozói fizetés), és jellemzően az informatikusok (az egyetemistákkal ellentétben) Kolozsváron maradtak. Az informatikusok tehát, akik a kolozsvári foglalkoztatottak körülbelül 10%-át teszik ki, olyan keresletet generálnak a piacon, amivel nagyon sok más nagyváros nem rendelkezik, így a városnak ilyen értelemben komparatív előnye van más nagyvárosokhoz képest. Kolozsvár gazdasága az összes negatív és kevesebb pozitív hatás miatt nagy valószínűséggel nem fog nagyobb mértékben zsugorodni, mint Románia gazdasága. A COVID-19 RoEIM kutatás alapján Románia gazdasági visszaesése 4,6% lesz, miközben Kolozsváron is 4% körüli visszaeséssel lehet számolni. Globális viszonylatban is látható, hogy a nagyon hirtelen gazdasági csökkenést elég gyors fellendülés fogja váltani, azaz egy V alakú válságforgatókönyv a legvalószínűbb. Ez a trend és visszaállás természetesen Kolozsvárra is igaz lesz, ugyanis az egyetemisták előbb-utóbb vissza fognak térni, a szolgáltatások iparága magához fog térni, illetve az informatikai iparág a saját növekedése mellett a többi szektort is képes húzni. Kolozsvárnak egészséges gazdasága volt a járvány kitörése előtt, amelyet kevés strukturális egyensúlytalanság jellemzett, és ez mindenképpen kedvez a gyors kilábalásnak is.
* * *
Sorozatunk előző része elérhető itt: BBTE LAB Járványkörkép: Dégi László Csaba
