Projekt típusa: TE (Fiatal kutatócsoport létrejöttét támogató projekt)
Projekt címe: Egy funkcionális jellegeken alapuló országos kockázatelemzési protokoll kidolgázása az inváziós növényfajok korai kiszűrésére [Developing a national risk assessment scheme using the functional trait-based approach for early detection of future invasive plant species]
Projektvezető: dr. Fenesi Annamária, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának egyetemi adjunktusa
Serestély Zalán: Melyek a projekt fontosabb célkitűzései, és miben ragadható meg az újdonsága?
Fenesi Annamária: Inváziós fajoknak nevezzük azokat a fajokat, melyek bár más földrészekről származnak (idegenhonosak), mégis feltűnően sikeresen terjednek új élőhelyeken, és természetvédelmi, valamint gazdasági károkat okoznak azáltal, hogy nagy populációkkal lépnek fel. Az inváziós fajok terjedését, az általuk okozott károk miatt, a biodiverzitást veszelyeztető egyik legsúlyosabb tényezőnek tartják világszerte. Az emberi átalakító tevékenységek (élőhelyek megszüntetése, átalakítása, degradációja, szennyezése), a kusza, globálisra nőtt kereskedelmi és turista útvonalak, valamint a klímaváltozás miatt egyre több inváziós fajra lehet számítani Európában. Nagyon hasznos lenne, ha a véletlenül betelepülő vagy akarattal betelepített, idegenhonos fajokról már érkezésük pillanatában meg tudnánk állapítani, hogy veszélyes, inváziós fajokká válhatnak-e. Erre törekszik kutatócsoportunk (Ruprecht Eszter docens, Kuhn Thomas doktorandusz, Miholcsa Zsombor doktorandusz) az elnyert pályázat keretein belül. Azt feltételezzük, hogy az igazán sikeres inváziós fajok különleges tulajdonságegyüttessel rendelkeznek, ennek köszönhetően terjednek és szaporodnak olyan sikeresen. Olyan vizsgálatokat tervezünk, melyek segítségével azonosíthatjuk a kizárólag inváziós fajokra jellemző biológiai jeleket. Legalább 60 idegenhonos fajjal fogunk dolgozni, megviszgáljuk majd morfológiai jellegeiket, csírázási és növekedési paramétereiket. A kockázatelemzési protokoll lényegében egy döntési fa lesz sok-sok elágazással: az elágazások mentén haladva, sok növényi jelleget megvizsgálva és mérlegelve döntjük majd el, hogy az újonnan betelepülő fajok milyen eséllyel lesznek veszélyes inváziós fajok. Hasonló kockázatelemzési protokoll csak nagyon kevés országban létezik (pl. Ausztráliában), és sajnos nem is ültethető át egyik országból a másikba, mert egy ország inváziós fajainak halmazát egy sor helyi jellegű paraméter befolyásolhatja.
S. Z.: Milyen tudományterületeken zajlik, milyen tudományterületeket kapcsol össze a kutatás?
F. A.: Kutatásunk keret-tudományterülete a biológia, azon belül a növényökológia. Megfigyeléses és kísérleti részei is lesznek a kutatásnak, és főleg alkalmazott növényökológiai módszereket használunk. Természetvédelmi kutatásnak is tekinthető, hisz az őshonos biológiai sokféleséget próbáljuk megőrizni az inváziós fajok megfékezésével.
S. Z.: Milyen relevanciával bírnak, milyen területeken alkalmazhatók a projekt várható eredményei?
F. A.: Az inváziós fajok elleni fellépés sürgős és fontos, ha szeretnénk megőrizni az Európa biológiai sokféleségét. Ezt a kötelességünket erősíti az Európai Parlament és az Európai Tanács 1143/2014/EU számú rendenlete, mely az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről, illetve kezeléséről szól. De hiába a törvény, a nagyon elterjedt inváziós növény- és állatfajok ellen éppen sikerességük és tömeges terjedésük miatt nagyon nehéz védekezni. Itt is, akárcsak az emberi betegségek esetén, a megelőzés a legjobb fegyver. Kockázatelemzési protokollunk az új inváziós fajok kiszűrését teszi majd lehetővé, vagyis megtelepedésük és elszapordásuk előtt lehet majd kezelni, irtani ezeket a növényeket. Ha korábban is létezett volna hasonló protokoll, akkor most nem kellene harcolnunk például a parlagfű, az ártéri japánkeserűfű vagy a bálványfa ellen.
***
További mikrointerjúk: