BBTE Science: Mikrointerjúk 7. Periodikus, külső igénybevételnek kitett puha, képlékeny határfelületek lokalizációja, idő- és térbeli fluktuációja, illetve reverzibilitása (Tyukodi Botond)

Projekt típusa: PD (Posztdoktori kutatási projekt)

Projekt címe: Periodikus, külső igénybevételnek kitett puha, képlékeny határfelületek lokalizációja, idő- és térbeli fluktuációja, illetve reverzibilitása [Localizare, fluctuații și efecte de memorie în interfețe moi supuse unor solicitări periodice]

Projekt kivitelezője: dr. Tyukodi Botond, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Fizika Karának munkatársa

 

Serestély Zalán: Melyek a projekt fontosabb célkitűzései, és miben ragadható meg az újdonsága?

Tyukodi Botond: A projekt puha, képlékeny határfelületek mozgását vizsgálja olyan rendszerekben, amelyek periodikus külső igénybevételnek vannak kitéve. Ilyen határfelületek a repedések a vírusok proteinhéjában, a rugalmatlan deformáció amorf anyagokban vagy a mágnesesdoménium-falak. A projekt célkitűzése az, hogy megértsük ezekben a rendszerekben a határfelületek lokalizációját, idő- és térbeli fluktuációit, illetve reverzibilitását, amikor a külső mechanikai feszültség vagy a mágneses tér időben periodikusan változik. A projekt legfőbb újdonsága az, hogy ezen határfelületek mozgását periodikus külső térben vizsgálja, ahol az univerzális tulajdonságok sokkal robusztusabbak és reprodukálhatóbbak, mint állandó terhelés esetén. Újdonság továbbá, hogy mezoszkopikus szimulációs modelleket használunk, ami lehetővé teszi a releváns kölcsönhatások finomhangolását.

S. Z.: Milyen tudományterületeken zajlik, milyen tudományterületeket kapcsol össze a kutatás?

Ty. B.: Alapvetően nem-egyensúlyi statisztikus fizika módszereket alkalmazunk a fent említett rendszerek vizsgálatára, és ezeket számítógépes modellek segítségével valósítjuk meg.

S. Z.: Milyen relevanciával bírnak, milyen területeken alkalmazhatók a projekt várható eredményei?

Ty. B.: A projekt talán közelebb áll az alapkutatáshoz, mint az alkalmazott kutatáshoz, alapkérdésekre keressük a választ, azonban a vizsgált rendszerek anyagtudományi és virológiai szempontból is érdekesek. Ha megértjük, hogyan keletkeznek és kölcsönhatnak a repedések a vírusokéhoz hasonló görbült felületeken, az segíthet a vírusok mechanikai ellenállóképességét kikezdő terápiák kifejlesztésében. Hasonlóképpen, a plasztikus deformáció szabályozása amorf anyagokban hozzásegíthet strukturális amorf anyagok és kompozitok fejlesztéséhez. Összességében azonban a közös, egyesítő tulajdonságokat keressük, amelyek a lokalizációt és reverzibilitást szabályozzák.

***

További mikrointerjúk:

Mikrointerjúk 1. CANPRIM – Az onkológiai központokban kezelt, elsődleges egészségügyi ellátásban részesített pácienseknél jelentkező distressz nyomon követése (Dégi László Csaba)

Mikrointerjúk 2. A szövetregenerálást és krónikus gyulladást kontrolláló, személyre szabott, intelligens mátrixok (Barabás Réka – Bartha-Vári Hajnal)

Mikrointerjúk 3. Egy funkcionális jellegeken alapuló országos kockázatelemzési protokoll kidolgázása az inváziós növényfajok korai kiszűrésére (Fenesi Annamária)

Mikrointerjúk 4. Negyedik ipari forradalom: az Ipar 4.0 típusú ipari alkalmazások bevezetésének kihívásai közép- és kelet-európai termelővállalatoknál (Szász Levente)

Mikrointerjúk 5. Szintetikus vagy természetes forrású félvezető magnetit kompozitok alkalmazása a víztisztításban (Pap Zsolt)

Mikrointerjúk 6. Szociális és gazdasági hálózatok kritikus csomópontjainak meghatározása a játékelmélet fogalmaival (Gaskó Noémi)