A BBTE Fizika Karának professzora, dr. Néda Zoltán, valamint két PhD-hallgatója, Gere István és Kelemen Szabolcs kezdeményezésére született az a kutatás, mely a modern társadalmakban tapasztalható egyenlőtlen vagyon- és jövedelemeloszlást modellezte a statisztikus fizika módszereivel. A BBTE kutatói a budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint a magyar Központi Statisztikai Hivatal kutatóival közösen dolgozták ki és vizsgálták azt a kompakt matematikai modellt, mely egységes módon képes leírni a társadalmakban megfigyelhető vagyon- és jövedelemeloszlások teljes skáláját.
A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek az ökonofizika sokat vizsgált jelenségei közé tartoznak. Mivel a probléma egymással összetett módon kölcsönhatásban álló társadalmi szereplők széles halmazát érinti, az ilyen rendszerek jól modellezhetők a statisztikus fizika módszereivel. A vagyoneloszlás terén tapasztalható egyenlőtlenségeket arányaiban meghatározó fő egyetemességet Vilfredo Pareto olasz közgazdász írta le több mint 100 évvel ezelőtt. A „80/20” néven ismertté vált Pareto-törvény szerint egy adott társadalomban a polgárok 20%-a birtokolja a teljes vagyon nagyjából 80%-át. Ez nemcsak a vagyonra, hanem a jövedelemre is érvényes. Míg a társadalom felső osztályára a vagyon és jövedelem hatványfüggvényszerű eloszlása jellemző, addig a társadalom közép- és alsó osztályára az exponenciális eloszlás illik jobban. A statisztikus fizika számára régi kihívás volt egy olyan modell megalkotása, amely egységesen írja le a különböző társadalmi osztályok vagyon- és jövedelemeloszlását. Bár az elmúlt évtizedekben számos kísérlet történt egy ilyen modell felállítására, egyik sem illeszkedett pontosan a valós társadalmi adatokhoz.
A jelen kutatás keretében kidolgozott átlagtérelméleti modell egy mesteregyenletre épül, amely egy sztochasztikus (valószínűségi változók által jellemzett) növekedési, valamint egy lenullázási ráta bevezetése révén képes egységes keretben megjeleníteni az eloszlások univerzalitását. A preferenciális növekedési ráta a jól ismert „a gazdagok még gazdagabbak lesznek” elv (vagy a Biblia alapján Máthé-elv: „Akinek van, annak adatik”) modellezését teszi lehetővé, míg az intelligens lenullázási ráta annak az eshetőségnek a megjelenítését, hogy a rendszerbe kis vagy közepes jövedelemmel/vagyonnal érkező egyének magas jövedelemmel/vagyonnal hagyhatják el a társadalmat. Ez egybevág azzal a mindennapi tapasztalatunkkal, hogy a fiatalok rendszerint adósságokkal vagy alacsony vagyonnal kezdik az életüket, majd idősebb korukban magasabb vagyoni kategóriából távoznak. A modell másik nagy újdonsága az, hogy képes a korábbi vagyonelméletekben nem szereplő negatív vagyonkategóriákat (az adósságokat) is leírni.
A tanulmányhoz készült videóabsztrakt itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=jqmSO7Iu08Q. Az összefoglaló a BBTE PhD News platformján megjelent ismertető alapján készült: https://news.doctorat.ubbcluj.ro/2021/07/21/understanding-social-inequalities/
(A videóabsztraktból származó képernyőképről jól leolvasható, hogy a társadalom felső, illetve alsó és közép osztályaira más-más vagyoneloszlás jellemző. Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=jqmSO7Iu08Q)
[* ] István Gere, Szabolcs Kelemen, Géza Tóth, Tamás S. Biró, Zoltán Néda (2021): Wealth distribution in modern societies: collected data and a master equation approach. Physica A: Statistical Mechanics and its Applications 581(4):126194. DOI: 10.1016/j.physa.2021.126194
https://www.youtube.com/watch?v=jqmSO7Iu08Q