Hamarosan a könyvesboltok polcaira is felkerül az a hiánypótló atlasz, mely a kolozsvári madárvilág sokszínűségét mutatja be fél évtizednyi terepmunka eredményeként. A Román Madártani Egyesület (SOR) gondozásában – román és magyar nyelvű változatban is – megjelent Kolozsvár madarainak atlasza az első városi madáratlasz Romániában. A kiadványt dr. Kósa Ferenc, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatója, valamint Cristian Domșa ökológus, a Román Madártani Egyesület munkatársa szerkesztette.
„A világon élő mintegy 10 000 [madár]fajból 2041 faj – körülbelül 20% – »lakik« városokban. Így az emberek (valamint az általuk kialakított élőhelyek) és a madarak közötti kölcsönhatások nagyon gyakorivá és sokrétűvé váltak. (…) A városokban élő madárfajok elterjedésének és állományaiknak a felmérésével [a városi madáratlaszoknak] elsősorban tudományos szerepük van. A gyűjtött adatok ugyanakkor kiindulási alapját képezik a városi madarak védelmével kapcsolatos tevékenységeknek, így természetvédelmi feladatokat is ellátnak. A városi atlaszoknak gyakorlati szerepük is van, kiegészíthetik például a városi életminőséget mérő módszereket. Emellett társadalmi értékük sem elhanyagolható, mivel hozzájárulhatnak az oktatási-nevelési tevékenységekhez, ökoturizmushoz, a világszerte mind népszerűbbé váló birdwatching típusú tevékenységekhez” – olvashatjuk a kötet előszavában.
Korántsem véletlen, hogy Románia első városi madáratlasza kolozsvári vonatkozású, hiszen az ország egyik legdinamikusabban urbanizálódó városáról van szó, ahol ugyanakkor a szakmai tudás és a civil elköteleződés is adott egy ilyen projekt kivitelezéséhez. Várostervezési szempontból komoly kihívást jelent, hogy miközben a megyeszékhelyen fokozatosan növekszik a kereslet az új lakóépületek iránt, a város peremén húzódó, értékes természeti elemekben bővelkedő területek az építkezések miatt fokozatosan veszítenek biológiai sokféleségükből. A költő madárfajok kiszorulása ezekről a területekről a városi életterek minőségi romlásához vezet. „A madarak védelmét egy tágabb perspektívából is szemlélhetjük – figyelmeztetnek a kötet szerzői. Ha a fajgazdagságuk (és gyakoriságuk) élőhelyeik minőségét tükrözi, akkor értelemszerűen az élőhelyeik megóvására tett erőfeszítéseink nemcsak a madarak számára szükségszerűek, hanem ugyanígy az emberek számára is.” Ugyanakkor a kötet egyik záró, a madarak védelmének lehetőségeit taglaló fejezete arra irányítja a figyelmet, hogy Kolozsvár az itt költő madárfajok sokfélesége tekintetében meglehetősen szép statisztikákkal büszkélkedhet: a város mindössze 27 négyzetkilométerén 75 költő madárfajt azonosítottak. Ehhez képest Londonban 103,2 négyzetkilométeren 66, Párizsban 90 négyzetkilométeren 60, míg Nápolyban 117 négyzetkilométeren 61 költő madárfajt jegyeztek fel. A Kolozsváron megfigyelhető madarak zöme gyakori előfordulású, ugyanakkor hat, európai szinten védett madárfaj is fellelhető a városban: törpegém (Ixobrychus minutus), hamvas küllő (Picus canus), balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus), közép fakopáncs (Leiopicus medius), tövisszúró gébics (Lanius collurio), valamint örvös légykapó (Ficedula albicollis).
Az atlasz elkészültéhez szükséges adatok javarészt 2014 és 2018 között végzett szisztematikus terepmegfigyelésekből származnak. A város területét összesen 108, egyenként fél négyzetkilométeres kiterjedésű négyzetre osztották fel, melyeket 19 önkéntes ornitológus pásztázott meghatározott időközönként. Az így kapott négyzetrács képezi az alapját a begyűjtött adatok értelmezésének, illetve vizualizálásának. A négyzetháló által lefedett területen mintegy 75 költő fajt sikerült beazonosítani, ám ezek mellett a kötet 20 másik, a városban telelő, vagy azon csak átvonuló fajt is felsorakoztat. Minden faj esetében a városi (vagy regionális) szinten releváns információk mellett bemutatásra kerültek a faj biológiájára vonatkozó legfontosabb adatok, az esetek többségében a fajok Kolozsváron készített fényképei, az adott faj hangjának meghallgatásához vezető QR-kód, illetve a faj elterjedési térképe.
Kolozsvár madarainak atlaszát szakemberek, pedagógusok, a természetvédelem iránt érdeklődők egyaránt haszonnal lapozzák majd, miközben a városi döntéshozók számára is fontos adatokat, támpontokat kínálhat egy, a biológiai sokféleséget szem előtt tartó városterv kidolgozásához.
A madáratlasz román és magyar nyelvű változatban is megjelenik
A házi rozsdafarkú „adatlapjának” részlete. A kiadvány nemcsak tartalmát, de nyomdai kivitelezését tekintve is igényes