A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) országos kutatócsoportjának a PCCF-UEFISCDI (http://ropsy.granturi.ubbcluj.ro) projekt keretében elvégzett vizsgálata kimutatta, hogy a „románság” győz az „erdélyiség”, a „moldvaiság” és a „munténiaiság” fölött; a kutatás célja az ország pszichokulturális profiljának részletesebb elemzése, mégpedig pszichológiai térképeken keresztül az ország (földrajzilag/közigazgatási-területi szinten előre meghatározott és/vagy pszichológiai szempontok alapján felosztott) területeinek szintjén annak érdekében, hogy ezeket aztán a gazdasági egyenlőtlenségekhez/polarizációkhoz (pl. GINI-index) és más PESH-mutatókhoz [Political/Economic/Social/Health: politikai/gazdasági/szociális/egészségügyi] kapcsolják. A megközelítés része annak a paradigmának, amelyet az Amerikai Egyesült Államok (Rentfrow et al., 2013) és az Egyesült Királyság esetében kezdeményeztek (Rentfrow et al., 2015).
A projektjelentés (teljes verziója a http://ropsy.granturi.ubbcluj.ro/deliverables/ linkre kattintva tekinthető meg) most csak az ország különböző területeinek pszichokulturális elemzését mutatja be, a pszichológiai tulajdonságok és a GINI-/PESH-mutatók összekapcsolása az elkövetkezőkben készül el, komplex modellezéssel, a projekt végeztére (2021/2022), egy zárójelentésben.
Az elkészült jelentésben elemzett pszichológiai változók megyék/fejlesztési régiók/nagytérségek/történelmi régiók szintjén a következők voltak: (1) a pszichokulturális tulajdonságok Hofstede és mtsai. (2010) alapján (kollektivizmus/individualizmus; a társadalmi hatalom koncentrálása/decentralizálása; bizonytalanságkerülés; verseny/konszenzus; hosszú/rövid távú gondolkodásorientáció; engedékenység); (2) személyiségjegyek (érzelmi stabilitás; extroverzió; nyitottság; kellem; lelkiismeretesség); (3) általános intelligencia; (4) interperszonális bizalom; (5) kognitív-viselkedési tényezők (észlelt negatív tapasztalatok; racionális/irracionális megismerések; pozitív és negatív érzelmek; elégedettség a saját élettel).
„A románok pszichológiájának szentelt monográfia megjelenése után rendszeresen kaptam kérdéseket az ország területén észlelhető pszichológiai különbségekkel kapcsolatban. Akkor nem tudtam pontosabban és rendszerezettebben válaszolni, csupán egy-egy részletre, néhány kevésbé szisztematikusan és/vagy gyakran hipotetikusan választott pszichológiai tulajdonságra összpontosítva. Most már pontosabb és rendszerezettebb választ adhatunk, bár még mindig van helye pontosításnak. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy nagyrészt tendenciózusan homogén módon oszlanak el a pszichokulturális/pszichológiai attribútumok az ország területén, így általában a „románság” legyőzi az „erdélyiséget”, a „moldvaiságot” és a „munténiaiságot”! Igaz, hogy az adott földrajzi területek közötti népességmozgás és a közös országos politikák csökkentették az egykor fennálló nagyobb különbségeket. Vannak azonban statisztikailag és ökológiailag szignifikáns földrajzi különbségek is, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze (további részletek a közlemény alapjául szolgáló jelentésben). Emellett vannak statisztikailag szignifikáns földrajzi különbségek is, amelyek ökológiai szempontból nem azok, amelyek azonban összetett modellekbe beépítve kölcsönösen kölcsönhatásba léphetnek (akár a statisztikailag jelentéktelenek is), s így kihatással lehetnek a gazdasági egyenlőtlenségek/polarizációk (GINI) vagy a PESH megértésére; ezeket a zárójelentésben mutatjuk be. A pszichokulturális tulajdonságokat (Hofstede et al., 2010) pszichológiai térképek formájában mutatják be megyék/fejlesztési régiók/nagytérségek/történelmi régiók szintjén, az összehasonlító statisztikai elemzések ugyanis ebben a kontextusban közvetlenül nem megvalósíthatók. Azonban ezeket is a gazdasági egyenlőtlenségekkel/polarizációkkal (GINI) és a PESH-mutatókkal összefüggésben mutatjuk be a zárójelentésben” – fejtette ki dr. Daniel David egyetemi tanár, a projekt koordinátora.
Statisztikailag (p <0,05) és ökológiai (d ≥ 0,35) szignifikáns különbségek a pszichológiai változók között főként a fejlesztési régiók szintjén (nem a nagytérségek vagy a történelmi régiók szintjén) jelentkeznek: (1) bizalom azok iránt, akikkel először találkoznak (Központ > Délkelet); (2) bizalom más nemzetiségű emberek iránt (Bukarest-Ilfov > Dél-Munténia; Központ > Dél-Munténia; Északnyugat > Délkelet; Északnyugat > Dél-Munténia; Nyugat > Dél-Munténia), (3) bizalom más vallásúak iránt (Központ > Dél-Munténia; Központ > Délnyugat; Északkelet > Dél-Munténia; Északkelet > Délnyugat; Északnyugat > Dél-Munténia; Északnyugat > Délnyugat), (4) észlelt negatív tapasztalatok (Bukarest-Ilfov > Központ), (5) racionális kogníciók (Északnyugat > Északkelet; Dél-Munténia > Északkelet) és (6) pozitív érzelmek (Északnyugat > Északkelet). Megyék szintjén a pszichológiai változók közötti különbségek feltáró jellegűek a kutatás ezen szakaszában (amint azt a jelentés is megjegyzi), de fontos szerepet kapnak a jövőbeni összetettebb modellezésben, mivel hatással vannak a GINI- és PESH-mutatókra.
A jövőbeni tanulmányok elemzik az eddig azonosított különbségek lehetséges magyarázó mechanizmusait (prediktor/mediátor/moderátor), és összetett elemzéseket végeznek, illetve modellezik a tanulmányban szereplő összes pszichológiai változót a gazdasági egyenlőtlenségek/polarizációk (GINI) és a PESH-mutatók vonatkozásában (a zárójelentésben). Megjegyzendő azonban, hogy a bizalom a társadalmi tőke alapvető eleme, az együttműködés alapja, azé az együttműködésé, amely által korszerű és erős intézmények hozhatók létre.
Érdekes tulajdonság a lelkiismeretesség, amely bár nem éri el a megállapított ökológiai értéket, mégis statisztikailag szignifikáns és szisztematikusan jelenik meg az elemzés különböző szintjein. Ebből a szempontból előnyben vannak Erdély és térségei/nagytérségei, mintegy igazolva néhány Erdélyről szóló ön- és heterosztereotípiát (David, 2015). Noha ezek a változók nem érik el statisztikailag és ökológiailag szignifikáns értékeket, a kutatás zárójelentésébe bekerülnek a gazdasági egyenlőtlenségek/polarizációk (GINI) és az PESH-mutatók komplex modellezésébe.
Dr. Daniel David egyetemi tanár hozzáfűzte: „a nyugati térségben dominánsan megfigyelhető az egyének autonómiájának és a hatalom decentralizálásának ösztönzése. A történelmi régiók viszonylatában az egyének autonómiájának mutatója a következő sorrendben jelentkezik: Erdély, Havasalföld és Moldva, a hatalom decentralizációját illetően pedig Havasalföld, Erdély és Moldva a sorrend. A különbségek azonban minimálisak és/vagy ugyanabban a kategóriában jelentkeznek, tudniillik mindhárom történelmi régiót továbbra is terheli a kollektivizmus és a hatalom koncentrációja. Ezek a különbségek azonban a komplexebb végső modellekben lehetnek jelentősek, más pszichológiai változókkal együtt, a GINI- és PESH-mutatók kapcsán.”
