BBTE Interjúsorozat

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem egy komprehenzív, átfogó egyetem abban az értelemben, ahogyan minden szinten értékállóvá teszi az akadémiai megvalósításokat:

  • kutatás;
  • oktatás;
  • a közösségnek nyújtott szolgáltatások;
  • adminisztráció, az évente kiosztott tudományos és oktatói teljesítményért járó díjak, valamint saját alkalmazottainak nyilvánosság előtti kiemelése (pl. a hét tanára) révén.

Egy world-class típusú egyetemen a nemzetközi szintű versenyképességi előny a kiemelkedő szakembereknek köszönhető. Ők alkotják a BBTE láthatatlan/ virtuális kiválósági kollégiumát, amelynek meghatározója az az egyszerű tény, hogy tagjai – ki-ki a saját szakterületén –, a nemzetközi kiválósági szövetségben játszanak. Ebben a kontextusban a BBTE kutatásért, versenyképességért, kiválóságért és tudományos publikációkért felelős rektorhelyettese által készített kiválósági interjúk kiegészítik a fent említett egyéb eljárásokat, amelyek már értékállóvá teszik a BBTE akadémiai közösségének megvalósításait. Az elindított interjúsorozat célja, hogy azokra az egyetemi oktatókra és kutatókra fókuszáljon, akik közvetlenül hozzájárulnak a BBTE nemzetközi versenyképességének/ kiválóságának öregbítéséhez.
Az interjúkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik:

  • befolyásos nemzetközi folyóiratokban (Nature/ Science/ a Web of Science adatbázisban jegyzett top 10 publikáció, az adott szakterületről) és neves nemzetközi kiadóknál publikáltak (pl. az Oxford University Press rangú kiadóknál szerzőként/ társszerzőként megjelentetett tudományos munkák);
  • nagy értékű nemzetközi kutatói projektek vezetői (pl. European Research Council/ ERC, 1.000.000 euró feletti nemzetközi projektek stb.) és/ vagy
  • jelentős nemzetközi tudományos díjat, elismerést kaptak valamely szakterületen

Az interjúkat román és angol nyelven közöljük, de egyes szövegeket magyarra és németre is lefordítunk.

Vincze Orsolya – biológus, tudományos kutató a BBTE Biológia és Geológia Karán, doktorjelölt a Debreceni Egyetem Természettudományi Karán

Vincze Orsolya vagyok, biológus, védés előtt álló doktorandusz hallgató. Alap- és magiszteri képzésemet a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Karán, biológia szakon szereztem, majd doktori tanulmányaimat a Debreceni Egyetemen, kettős témavezetés alatt végeztem.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Kérem, mutatkozzon be röviden.

Válasz:

Vincze Orsolya vagyok, biológus, védés előtt álló doktorandusz hallgató. Alap- és magiszteri képzésemet a kolozsvári BBTE Biológia és Geológia Karán, biológia szakon szereztem, majd doktori tanulmányaimat a Debreceni Egyetemen, kettős témavezetés alatt végeztem. Tudományos vezetőim dr. Pap Péter László, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének docense és dr. Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének vezetője voltak. Mindig imádtam a természetet, de a biológiai kutatások iránti érdeklődésem csak alapképzés másod évén alakult ki, amikor először csatlakoztam Pap Péter László csoportjának tudományos kutatásaihoz. Azóta viszont mondhatni, hogy megszakítatlan aktivitást folytattam e téren. Kutatásaink alanyait főként madarak képezték, kérdéseink pedig főként ezek fiziológiáját, morfológiáját, viselkedését és ökológiáját érintették. Rendkívül szerencsés hallgatónak mondhatom magam, mind a minőségi képzés tekintetében, amelyben részesültem, mind az oktatók és kutatók terén, akikkel együtt dolgozhattam, valamint a közösséget tekintve, amelynek tanulmányaim és munkálataim során tagja lehettem. Mindemellett rengeteget utazhattam, többek között Madagaszkáron és a Zöld-foki-szigeteken végeztem huzamosabb ideig terepmunkát, továbbá Angliában, Ausztriában, Németországban és számos más európai országban különböző kutatócsoportok tevékenységéhez csatlakozhattam, kivételes kutatókkal dolgozhattam együtt hosszabb-rövidebb ideig. Tudományos eredményeim nagyrészt ezen tapasztalok, helyszínek és emberek nyújtotta tudásnak és támogatásnak köszönhetem.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

Válasz:

Doktori tanulmányaim alatt főként különböző madárfajok fiziológiai és morfológiai jellegeinek összehasonlításán dolgoztunk, úgynevezett filogenetikai összehasonlító vizsgálatok keretén belül. A különböző jellegek egymással való kapcsolt evolúciójából következtetni tudunk azok adaptív jellegére, fiziológiai költségeire és evolúciós jelentőségére. Olyan kérdésekre sikerült többek között választ adnunk, hogy miért kisebb a vonuló madarak testméretéhez viszonyított agymérete, mint a rezidenseké; miként változik a tollak struktúrája a madarak életterével; hogyan befolyásolja az embrionális fejlődés hossza a felnőttkori immunrendszert. E tanulmányok a csoportnak számos rangos publikációt eredményeztek, amelyeket olyan nemzetközileg is elismert tudományos folyóiratokban közöltünk, mint a Functional Ecology, Evolution, Biology Letters vagy Journal of Evolutionary Biology. Mindemellett egy másik kutatási vonalon a madarak körében igen gyakori kétszülős utódgondozási viselkedést vizsgáltuk különféle partimadarak körében. E téren is jelentős eredményeket értünk el. Többek között kimutattuk, hogy a környezet szélsőségessége, például a nagyon magas hőmérséklet vagy a környezeti körülmények magas évek közötti ingadozása a szülők szorosabb kooperációját eredményezi, ezáltal biztosítva a fiókák védelmét. E tanulmányunk a közelmúltban jelent meg a Global Ecology and Biogeography című tudományos folyóiratban. Egy másik, utóbbinál is szélesebb körű vizsgálat keretében pedig a két szülő szinkronizáltságát és a szülők biológiai ritmusát vizsgáltuk 91 partimadár populációban. Eredményeink elképesztő diverzitásra mutatnak rá a két szülő biológiai ritmusát illetően. Egyes szülők akár 50 órán keresztül is kotlanak a tojásokon megszakítás nélkül, míg más fajoknál a hím és a tojó igen gyakran válthatja egymást a fészken. Ez a ritmus sokszor egyáltalán nem illeszkedik a nap 24 órás ritmusához, és különféle környezeti tényezők magyarázzák a viselkedésbeli eltéréseket populációk és fajok közt. E tanulmányunk 2016 végén jelent meg a Nature folyóiratban, amely világviszonylatban első helyet foglal el az interdiszciplináris tudományos lapok rangsorában.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Milyen jövőbeli akadémiai tervei vannak?

Válasz:

Jelenleg a doktori dolgozatom megvédése van a fókuszban, és mindeközben, természetesen posztdoktori lehetőségek után keresgélek, pályázatokat írok. Mindenképpen szeretnék a tudományos közösségben maradni és kutatásokat folytatni. Ennek első lépése lenne kissé függetlenedni, külföldi tapasztalatokat szerezni, és haladni egy olyan útvonalon, amelynek egy általam vezetett kutatócsoport megalapítása lenne a végcélja. Az eddigiekben szerteágazó témakörökkel foglalkoztam, ezt a jövőben szeretném valamelyest szűkíteni. Ha lehetőségem adódik a témaválasztásra, mindenképpen kognitív és fiziológiai jellegek ivarspecificitásával, valamint ezek adaptív jelentőségével szeretnék foglalkozni.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Miért választotta a BBTE-t?

Válasz:

A véletlen sodort igazából először ide, hisz 2007-ben, mit sem sejtve az intézményről, itt kezdtem meg egyetemi tanulmányaimat biológia szakon. Mióta betársultam az itteni tudományos életbe, elválaszthatatlan lettem Kolozsvártól és a BBTE-től. Madarakat vizsgáltunk, kísérleti és megfigyeléses megközelítésben, valamint szélesebb körű filogenetikai összehasonlító vizsgálatok keretében. Eleinte csak segédkeztem, majd egyre több és egyre felelősségteljesebb feladatkört kellett ellátnom. Az egész egy fantasztikus tanulási folyamat volt, ahol a sikert mindig együtt ünnepeltük, a hibákat mindig együtt javítottuk ki. A kutatócsoport hangulata és csapatszelleme kivételes volt, talán ez az, ami leginkább ide kötött a tanulmányaim után is. Sok időt töltöttünk együtt munkával és szabad időnkben is, a terep és a labormunka egyaránt jó kedvben, jó társaságban és hatékonyan telt. Úgy gondolom, hogy a kutatók és sokszor egész csoportok sikerét leginkább a csapat tagjai közötti jó személyes kapcsolatok definiálják, a jobb munkamorál, egymás motiválása, az egymás iránti tisztelet és a jó hangulatú munkavégzés révén. Ez az, amiben nem csak Pap Péter László csapata, de a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet példát mutathat a világ legnevesebb egyetemeinek is, és ez az, amiért számomra ez a közösség mindig kivételes lesz. A BBTE megadta számomra azt a képzést, tudást és lendületet, amellyel a mostani sikereimet elértem, és őszintén remélem, hogy sikerül valamelyest mindezt viszonoznom az itteni tudományos életben való aktivitásom révén.

  1. Kérdez Daniel David rektorhelyettes:

Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Válasz:

Bár sokszor botlunk itt infrastrukturális, anyagi vagy politikai nehézségekbe, maga a BBTE közössége és jó szelleme egy olyan értéket képvisel, amely kihalófélben van sok teljesítményorientált, kompetitív kutatói közösségben. Ebből az összetartásból érdemes lendületet meríteni a minőségi oktatás és a kivételes kutatói élet megtartásához, hiszen ez eredményezi a BBTE egyre kimagaslóbb elismerését mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Bízzunk abban, hogy az elismerés kiharcolása és az eredmények felmutatása idővel a nehézségek megoldását is előrelendíti.

Kutatói honlap és szakmai önéletrajz elérési útvonala:

http://zoology.unideb.hu/?m=Orsolya_Vincze

Minden cikk
az Interjúsorozatból