Péter László szociológus Forbidden Football in Ceausescu’s Romania [Tiltott futball Ceaușescu Romániájában] című monográfiája nemzetközileg elismert kiadó, a Palgrave Macmillan gondozásában jelent meg 2018-ban. A BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének munkatársa által jegyzett kiadvány egy korábban alig vizsgált, ám a nyolcvanas évek Romániájában széles körben elterjedt jelenség, a tiltott futballmeccsnézés szociológiai sajátosságait tárja fel résztvevőkkel készített interjúk alapján.
Az államszocialista rendszer utolsó évtizedében az egyre inkább propaganda-közvetítésre szorítkozó Román Közszolgálati Televízió (TVR) politikai, illetve gazdasági okokból elzárkózott fontos nemzetközi futballesemények, így az Európa- és a világbajnokság, vagy az UEFA-kupa mérkőzéseinek közvetítésétől. A futballfogyasztó közönség országszerte alternatív módszerekhez folyamodott: domb- és hegytetőkre kivonulva, házi készítésű jelvevők segítségével „fű alatt” fogta be szomszédos országok élő futballközvetítéseit. A meccsnézések kivitelezése közösségi erőfeszítést igényelt – technikai és szervezési értelemben egyaránt –, és a totalitárius rendszerrel való szembeszegülésnek minősült.
Az erdélyi régió keleti, illetve déli részeire összpontosító kutatás három kérdésre keresett válaszokat: Hogyan működött, illetve hogyan szerveződött ez a jelenség? Milyen közösségi szereppel bírt? Milyen társadalmi jelentősége volt a résztvevők által az illegális meccsnézésnek tulajdonított szimbolikus tartalmaknak?
A könyv egyik központi állítása az, hogy a közös illegális meccsnézések – noha kikapcsolódási lehetőségként is fontosak voltak a mediális vákuum közepette – többet jelentettek pusztán nonkonformista média- és sportfogyasztásnál, a jelenség nagyon komoly társadalmi jelentőségre tett szert. Átütő erejű társadalmi intézménnyé vált, mely a nagy nemzetközi futballesemények idején a hatóság felügyelete alól kicsúszott, alternatív társadalmi teret eredményezett. Országszerte több százezer ember vonult ki ilyenkor meccset nézni, kiszakadva a hétköznapok hatalmi ellenőrzés alá vonható rutinjából. Olyan valóságot teremtettek, melyet csakis a résztvevők formáltak és szabályoztak. A tiltott futballmeccs-nézésre összesereglő heterogén közönség, valamint az általuk gyakorolt változatos tevékenységek egy disszidens közösség kialakulásához vezettek. A spontán éneklések, a hatalommal való élcelődések, az országban uralkodó állapotok összevetése azoknak az országoknak a helyzetével, ahonnan a tévéadás átsugárzott, a csendes ellenállás kollektív manifesztumává, tiltakozási formává vált. Megszilárdította a közösségi kötéseket, növelte szolidaritást a közösségek tagjai körében. A magyar kisebbség számára etnikai kötő ereje is volt.
A kötet egyben rámutat a totalitárius rendszer sérülékenységére is a kívülről érkező információval szemben, illetve fölveti a kérdést, hogy valójában mennyire voltak tiltottak ezek a meccsnézések. Jelentős hatalmi megtorlásokra ugyanis nem került sor, ami azzal is magyarázható, hogy a jelenség széles körű elterjedtsége meghaladta az illetékes szervek kapacitását.
A könyv kapcsán számos interjú készült a szerzővel:
Nemzeti Sport: Hegyi meccsnézés, avagy visszalopott futball Erdélyben
Foter.ro: A tiltott meccsnézés diszkrét bája a Ceaușescu-rendszerben
Kronika.ro: Focival katalizált ellenállás: a labdarúgás közösségszervező erejéről írt könyvet Péter László szociológus
Magyar Nemzet: Kibeszéletlen történetekkel van tele Erdély