A romániai egyetemek közül legelső helyen szerepel a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem a 2018-as év egyik legtekintélyesebb nemzetközi egyetemi rangsorában, az amerikai egyetemi térségben összeállított és nemrég nyilvánosságra hozott U.S. News Best Global Universities listán.
A legfrissebb osztályozás szerint a BBTE világszinten az 575. helyen szerepel (https://www.usnews.com/education/best-global-universities/romania).
Országos szinten legelső helyre került a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, majd ezt követi a Bukaresti Műszaki Egyetem (világszinten a 745. helyen), a Bukaresti Tudományegyetem (világszinten a 774. helyen), a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem (nemzetközi szinten az 1058. helyen), a Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (az általános rangsorban az 1060. helyen), a kolozsvári Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (az 1117. helyen), a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (az 1173. helyen), majd a jászvásári Gheorghe Asachi Műszaki Egyetem (az 1226. helyen).
„Ez az egyik legtekintélyesebb nemzetközi egyetemi rangsor, az amerikai egyetemi térségben a legjelentősebb; és az a tény, hogy a BBTE a tavalyi évhez képest néhány hellyel feljebb került (2017-ben az 583. helyen volt), miközben az ország többi egyeteme hátrébb került a rangsorban, a BBTE egyetemi politikájának eredményességét és a Web of Science publikációk belső támogatottságát tükrözi. Ugyanakkor a 2018-ban elvégzett értékelések közül ez a legjobb besorolás, amelyet romániai egyetem elért, és mindez megerősíti a kiváló nemzetközi egyetemi státust, amelyet a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a brit QS STAR felsőoktatási auditáló platform átfogó felmérése során kapott. Jelen pillanatban a BBTE-n több mint 1000 külföldi hallgató tanul, a világ mintegy 60 országából. Ugyanakkor országos szinten a BBTE jelentős egyetemnek számít, jelenleg a legnagyobb, ahová az egész országból érkeznek a hallgatók (lásd a mellékelt térképet).” – nyilatkozta dr. Daniel David egyetemi tanár, a BBTE kutatásért, versenyképességért-kiválóságért, valamint a tudományos kiadványokért felelős rektorhelyettese.
Továbbá hangsúlyozta, hogy „sajnálatos módon, (régebbi és újabb) országos szintű szabályozások és téves döntések egész sorozata választ el bennünket a nemzetközi akadémiai vérkeringéstől, és/vagy nem teszik lehetővé, hogy versenyképesek lehessünk, amikor sikerül bekerülnünk ebbe az akadémiai szférába. Legutóbb például félreértelmezték és szabályozták az egyetemi előléptetési rendszert, amely hátrányosan befolyásolja a romániai egyetemek versenyképességét azáltal, hogy a meghatározott időre szóló állásokat kötelesek vagyunk meghatározatlan időre szóló állásokká alakítani, külön versenyvizsga nélkül! A minisztériumnak a CNATDCU-val (az Egyetemi Címeket, Okleveleket és Bizonyítványokat Hitelesítő Országos Tanács) kapcsolatban hozott bizonyos szabályozásai olyan abszurd helyzetet eredményeztek, hogy bizonyos szakterületek esetén még akkor sem lehet megvédeni a doktori értekezést, ha a doktori kutatásból szakcikk jelent meg a Nature/Science folyóiratokban vagy a szakterület legjobb 10 lapjában; konferencián előadott és megjelent tanulmány szükséges, hogy meg lehessen védeni a doktori értekezést. Még konkrétabban, a BBTE-re vonatkozóan elmondhatjuk, hogy szintén az újabb országos egyetemi politikáknak köszönhetően levágták az ország nagyobb egyetemeinek keretlétszámait: 2018-ban több mint 110 alapképzéses és magiszteri hallgatótól vették el a lehetőséget, hogy tanulmányaikat ingyenesen végezhessék a BBTE-n. És mindez főként azokat érinti, akik nem engedhetik meg maguknak a tandíj kifizetését. Ezek alapján a Babeș–Bolyai Tudományegyetem felkéri az Oktatási Minisztériumot, hogy az országos egyetemi jogszabályokat és gyakorlatot hangolja össze az európai egyetemek szintjén érvényes szabályozásokkal és a kiválósági programok fejlesztésével (németországi és brit minták alapján), hogy ezáltal az esélyesebb hazai egyetemek is versenyképessé válhassanak a nemzetközi akadémiai szférában, és megfelelő támogatásban részesüljenek. Ezek a programok egyszerre indulhatnak a kisebb, regionális/helyi egyetemek támogatásának programcsomagjával, a regionális/helyi hatóságok bevonásával. Továbbá a BBTE felkéri a Kutatási és Innovációs Minisztériumot olyan programok fejlesztésére, amelyek révén a kiváló egyetemeken lehetővé válik a meghatározatlan időre szóló kutatási programok támogatása, a kutatáshoz szükséges infrastruktúra bővítése, valamint az egyetem keretében meghatározott időre alkalmazott kutatók pályázati rendszerének kiszámítható megszervezése. Végül a BBTE felkéri az Európai Alapok Minisztériumát, hogy alakítson ki egy kiegyensúlyozott és nem bürokratikus egyetemfejlesztési politikát, amely az ország valamennyi régiójában érvényes az európai alapok elköltésének tekintetében; jelenleg ugyanis minden nagyobb infrastrukturális kutatási projekt az ország déli részén valósul meg. Ebben a kontextusban, az európai pénzalapok elpazarolásának megelőzése érdekében, ezeket a projekteket az országos versenyképességi térségből kell irányítani, (amelyek ezáltal nemzetközi szinten is versenyképessé válhatnak), valamint onnan, ahol megvan a lehetőség az országos szintű versenyképesség elérésére. Az európai pénzalapoknak a politikailag és/vagy illuzórikusan meghatározott térségekbe és projektekbe való infúziója az ország fejlesztési lehetőségeinek elszalasztásához vezet.”
A U.S. News Best Global Universities az egyik legfontosabb nemzetközi egyetemi rangsornak számít, amely az egyetemeket nemcsak az akadémiai teljesítményük szerint értékeli, hanem globális és regionális hírnevük, megítélésük alapján is.
A U.S. News Best Global Universities általános rangsorába a világ 75 országának legjobb 1.250 egyeteme került be, amelyek teljesítményét 13 mutató figyelembevételével értékelték, megvizsgálva a tudományos kutatás globális és regionális szintű ismertségét, a tudományos kiadványokat és szakmai rendezvényeket, az idézettségi mutatókat és tudománymetriai publikációs statisztikákat, valamint a nemzetközi együttműködést.
