BBTE-s biológusok, ökológusok mutatták meg, miként készülődik a természet a télre

A kolozsvári Alexandru Borza Botanikus Kertben zajló pedagógiai és ismeretterjesztő programok újabb állomásaként november 3-án került sor a Hogyan készül a természet a télre? (Natura se pregătește de iarnă!) című, interaktív foglalkozásokat, játszóházat, filmvetítéseket, előadásokat, kézműves tevékenységeket felölelő eseményre. A Botanikus Kert, a BBTE Biológia és Geológia Kara, Viváriuma, valamint a Román Madártani Egyesület szervezésében megvalósult rendezvény a tavalyiakhoz képest új helyszínekkel, a hangulatot emelő látványelemekkel, saját logóval, társasjátékokkal, készségfejlesztő tevékenységekkel gyarapodott.

A párhuzamosan két nyelven, románul, illetve magyarul zajló programok szakmai koordinátorai dr. Cristina Craioveanu, Cîmpan Kinga, dr. Jarda Liliana, dr. Macalik Kunigunda, valamint Teodora Domșa biológusok voltak, munkájukat 30 fős, a BBTE biológus és ökológus hallgatóiból összeállt önkéntescsapat segítette.

A délelőtt 10 órától kezdődő programok párhuzamosan négy helyszínen zajlottak, lehetőséget teremtve arra is, hogy a látogatók a Botanikus Kert őszi tereivel való érintkezés révén betekintést nyerjenek a telelni készülő élővilág titkaiba. A botanikai múzeumban a gombák, a fák, a különböző haszonnövények és újdonságként a zuzmók életciklusaival, telelési stratégiáival ismerkedhettek az érdeklődők. A japánkert pavilonjában tartott foglalkozások a hazai madarak és emlősök hideg évszakra való készülődését mutatták be. A római kertbeli épületet a hüllőknek, kétéltűeknek és gerincteleneknek szentelték a szervezők, itt a BBTE Viváriumának egyik szalamandrájával, illetve leopárdgekkójával is lehetőség nyílt közelebbről megismerkedni. Az üvegházban kézügyességüket próbálhatták ki a legkisebbek, továbbá a számukra szervezett kincskeresés helyszínéül is ez a részleg szolgált.

Az esemény keretében két ismeretterjesztő előadásra került sor. Délben 12 órai kezdettel Albert Katalin egykori BBTE-s biológus hallgató a madarak vándorlási szokásaiba vezette be a közönséget. Vetített képes előadásában kitért a vándorlás okaira, tisztázta, hogy a madarak mellett milyen állatfajokra jellemző ez a telelési habitus, számba vette a sarki csérhez, a pompás királylepkéhez, a lazacokhoz, vagy gólyákhoz hasonló hazai és idegenhonos „nagy vándorlókat”, mesélt azokról a kísérletekről, melyek során a kutatóknak sikerült azonosítaniuk, hogy milyen „iránytűk” segítségével indulnak útnak és találnak célba a vándormadarak, valamint azokoról a nyomkövetési eljárásokról, melyeknek segítségével mára feltérképezhetővé vált a madarak vonulási útvonala. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a madarak vándorlási szokásaiban egyre több változás érhető tetten, ami részben a klímaváltozásnak, részben pedig annak köszönhető, hogy az ökológiai folyosókat egyre erősebben átalakítja az emberi tevékenység, így gyakran felszámolódnak a vonulási útvonalak pihenőhelyei. Délután 2 órától Szabó Csilla mesteris biológus hallgató tartott előadást arról, hogy az állatvilágban milyen stratégiák léteznek a szélsőséges hőmérsékletváltozások átvészelésére. Előadása során világosan elkülönítte egymástól a hibernáció és a téli álom jelenségeit, elmagyarázta, hogy a gyűjtőszóval csak hibernációnak nevezett inaktív állapotnak számos megnyilvánulási formája létezik az élővilágban, így a dormancia, az esztiváció, a brumáció, vagy a torpor. Megtudhattuk, hogy a hibernáció kérdése többek közt azért is foglalkoztatja a tudományt, mert óriási pespektívákat rejt az űrkutatás és a gépipar számára. Az előadás fontos intéssel zárult: lehetőleg ne zavarjuk meg az állatok téli álmát, hiszen számukra ez akár végzetes is lehet. Az előadások között angol nyelvű videókat lehetett megtekinteni az állatok telelési és vándorlási habitusairól.

Nagy népszerűségnek örvendett a fényképezkedőfal, ahol egy kép erejéig bárki a telelő állatok bőrébe bújhatott.

A beszámolót Serestély Zalán szerkesztette.