Dan Constantin Niță – kutató, BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar, a Bristoli Egyetem tiszteletbeli kutatója

Daniel David: Kérem, mutatkozzon be röviden.

A nevem Dan Constantin Niță, és kutatóként dolgozom a „Sisteme inteligente privind siguranța populației prin controlul şi reducerea expunerii la radon corelate cu optimizarea eficienţei energetice a locuinţelor din aglomerări urbane importante din România” (SMART-RAD-EN) [A radonsugárzás  kontrollja és csökkentése Románia legfontosabb városi agglomerációinak lakásaiban lévő energetikai hatékonyság optimalizálásával, a lakosság biztonságát szavatoló intelligens rendszerek segítségével] elnevezésű európai projekt keretében, a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Karán, ugyanakkor társult kutatóként részt veszek a BBTE Geológia Intézetének keretében megvalósuló induktív csatolású plazma tömegspektrometriás laboratóriumi vizsgálatokban, valamint a Bristoli Egyetem Földrajzi Intézetének (tiszteletbeli) társult kutatója vagyok.

Egyetemi alapképzési tanulmányaimat a BBTE Fizika Karán végeztem, majd a magiszteri és a doktori tanulmányaimat a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Karán folytattam, dr. Constantin Cosma egyetemi tanár odaadó szakmai irányítása mellett. A doktori fokozatot 2012-ben szereztem meg.

Legfontosabb kutatási tevékenységem szorosan kapcsolódik az urán-sorra épülő kormeghatározáshoz és a nagyprecizitású izotópos vizsgálatokhoz (MC-ICPMS, HR/SF-ICPMS), beleértve az izotópok mérési metodológiájának fejlesztéséhez kapcsolódó vizsgálatokat, a geokronológiát, a paleoklimatológiát, az emlősök evolúcióját, a nukleáris kriminalisztikát stb.; másodlagos kutatási tevékenységeim a különböző környezetekből származó természetes és antropikus anyagok radioaktivitása,

Daniel David: Kérem, mutassa be röviden az akadémiai megvalósításokat, eredményeket.

A Nature szakfolyóiratban megjelent „CO2 storage and release in the deep Southern Ocean on millennial to centennial timescales” (https://doi.org/10.1038/s41586-018-0614-0) című legújabb tanulmány bemutatja a nemzetközi kutatócsoportunk által elért eredményeket, és azt igazolja, hogy a Déli-Óceánban tárolt szén-dioxid gyors felszabadulása hozzájárult az utolsó jégkorszak lezárulásához. Az eredményeket a Déli-Óceán nagy mélységeiben lévő (~1000 m) korallminták alapján generáltuk. Így, a hajdani óceán mélységeiben lévő pH-értékekre vonatkozó legújabb eredmények lehetővé tették azt a megfigyelést, amely szerint az utolsó jégkorszak legvégén az óceánban lévő szén-dioxid a légkörbe került. Jóllehet, sok kutató arra gyanakodott, hogy az Antarktisz közelében lévő óceán tehető felelőssé a jégkorszaki szén-dioxid változásokért, nem álltak rendelkezésre olyan adatok, amelyekkel egyértelműen bizonyítani lehetett volna mindezt.

Az újabb adatok hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük a jégkorszakot, de abból a szempontból is jelentősek, hogy rálátást biztosítanak a jelenlegi szén-dioxid mennyiség növekedésére és a klímaváltozás folyamataira. Vannak tehát olyan kutatók, akik határozottan érvelnek amellett, hogy ha a szén-dioxid hozzájárult a jégkorszak lezárulásához, illetve implicit módon a tenger szintjének több mint 100 méteres megemelkedéséhez, akkor sokkal komolyabban kellene vennünk az emberi tevékenységnek köszönhető szén-dioxid kibocsátás folyamatos növekedésének következményeit.

Egy másik tudományos teljesítmény, amelynek apropóján ez az interjú is elkészült, maga az „Orbital precession modulates interannual rainfall variability, as recorded in an Early Pleistocene speleothem”, tanulmány megjelenése volt a Geology szaklapban; amely 1-es számú besorolást kapott a saját szűkebb szakterületén. (https://doi.org/10.1130/G45019.1)

Daniel David: Melyek a jövőbeli akadémiai tervei?

Rövid távú prioritásnak tekintem a BBTE Geológia Intézetének keretében zajló induktív csatolású plazma tömegspektrometriás laboratóriumi vizsgálatok megkezdését, hosszú távon pedig magának a laboratóriumnak a korszerű berendezését és kibővítését, hogy ennek alapján a nagyobb horderejű kutatási témákhoz is hozzá lehessen férni. Ugyanakkor, a radioaktivitás területén folytatott kutatások is a jövőbeli terveim között szerepelnek.

Daniel David: Miért választotta a BBTE-t?

Tanulmányaimat a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen végeztem, és időközben a kutatói pálya fele mozdultam el. Néhány évet neves egyetemek falai között töltöttem, együttműködve talán híresebb egyetemek kutatóival is, mégis visszatértem Kolozsvárra, azzal a reménnyel, hogy a külföldön megkezdett kutatásaimat itt folytathassam.

Daniel David: Egy rövid üzenet a BBTE közösségének?

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a BBTE akadémiai közösségének tagja lehetek, hiszen ez az ország legjobb egyeteme, az én nézőpontomból is. Ami a BBTE-n zajló kutatásokat illeti, figyelemre méltó teljesítőképességgel rendelkezünk, akár bizonyos nemzetközi intézmények szintjét is felülmúljuk, és merem remélni, hogy ezt a jövőben sikerül kamatoztatnunk megfelelő mértékben.

Saját kutatói oldalak elérhetősége:

https://www.scopus.com/authid/detail.uri?authorId=54405165200

https://www.researchgate.net/profile/Dan_Nita

Toate articolele din categoria
Excelență în cercetare