
A BBTE Molekuláris Biológia és Biotechnológia Intézetének, valamint Interdiszciplináris Bio- és Nanotudományok Kutatóintézetének munkatársai a Iuliu Hațieganu Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem kutatóival együttműködve azt vizsgálták, hogy az ínfű (Ajuga) nemzetségbe tartozó fajok hatással vannak-e a daganatos sejtekre, illetve hogy molekuláris szinten miként gátolják a sejtburjánzást.
A daganatos megbetegedések kezelésében egyre növekszik az igény a növényi bioaktív összetevőket tartalmazó orvosi készítmények iránt, ami azzal magyarázható, hogy ezeknek jóval kevesebb káros mellékhatása van, mint a hagyományos orvosságoknak, illetve kezelési módoknak. Bizonyos ínfűfajokat már a legősibb gyógynövényes kezelések során is felhasználtak, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, illetve antimikrobiális hatásukat kortárs tanulmányok bizonyították. Mivel a gyulladás és az oxidatív stressz alapvető szerepet játszik a daganatos megbetegedések kialakulásában és súlyosbodásában, a kutatók azt feltételezték, hogy az ínfűkivonatok hatékonyan alkalmazhatók ezeknek a megbetegedéseknek a kezelésében.
A kutatás első szakaszában hat Romániában őshonos és két Moldova Köztársaságból származó ínfűfaj sejtburjánzásgátló hatását hasonlították össze. A növények föld feletti részeiből nyert kivonatokat melanómás és gerincdaganatos sejtcsíkokon tesztelték. A vizsgálat során három hazai faj, a közönséges ínfű (Ajuga genevensis), a kalinca ínfű (Ajuga chamaepitys), illetve a szennyes ínfű (Ajuga laxmannii) bizonyult a leghatékonyabbnak.
A kivonatok közvetlenül gátolták a nukleáris faktor-kappa B (NF-kB) működését. Ez egy olyan fehérje, amely a DNS-hez kötődve elősegíti egy-egy gén kifejeződését, vagyis azt, hogy az adott génről mRNS-átíródás történjen. A vizsgálat eredményei összecsengenek korábbi kutatások megállapításaival, melyek szerint a daganatos, autoimmun, illetve gyulladásos megbetegedések hátterében az NF-kB helytelen működése feltételezhető. Az ínfűkivonat továbbá az oxidatív stressz mérsékelésében is hatékonynak bizonyult. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy nagy mennyiségben alkalmazva a kivonat nem antioxidánsként, hanem épp ellenkezőleg, prooxidánsként viselkedik, tehát kétélű tőrnek számít a daganatos megbetegedések kezelésében. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy egy esetleges ínfűalapú kezelés inkább a daganatos, illetve gyulladásos betegségek hatékony megelőzésében játszhat szerepet, mintsem a már kialakult betegségek intenzív kezelésében, ami hatóanyagok nagy mennyiségű bevitelét igényeli.